Guajava
Originally uploaded by ribizlifozelek
Valamikor olvastam García Márquez könyvét, a Guajava illatát. Egy barátomnak meg volt guajava feliratú pólója. Talán ezért vettem meg egy bevásárlás alkalmával a guajava lét.
Kíváncsi voltam. Tudom, így szelektálódik az emberiség. De meg kellett próbálnom.
Az se tántorított el, hogy a 2 liter guajavalét 97 centért árulták, míg ugyanennyi grapefruitlé másfél pénz.
Reggelinél egyből kitöltöttem az innivalót kettőnknek. Vidám, világos rózsanszín volt. És édes. Édes, kicsit ragadós. Elolvastam, mi van benne.
Tudom, mit akarok én 97 centért, de akkor is.
Guajava lé volt benne: 15% koncentrátum formájában.
Itt abbahagytam az olvasást és visszatettem a dobozt a hűtőbe.
Másnap megint elővettem és töltöttem, de már csak egy adaggal. Én vettem, én iszom meg.
Sötétebb színe volt. Sűrűbbnek tünt.
Megkostoltam.
Édesebb volt és valami szemcsés volt benne.
Megint olvasni kezdtem: Red40. Hogy ez mi, nem tudom és nem merem megnézni.
A doboz visszakerült egy napra a frigóba.
Másnap még sűrűbb volt és még pirosabb. Biztos a Red40-től.
Újabb olvasási gyakorlat: Zsír 0%. Legalább nem disznóvérrel sűrítették.
Trikalcium foszfát, akármi is az.
Magas fruktóztartalmú kukorica szirup. Ez az! Ez lesz egyre sűrűbb, ahogy haladok lefele. Az illata is guajava helyett inkább kukoricaföldre hajaz.
Csak tudnám, mik azok a szemcsék. Lehet, őrölt guajava mag.
Vagy homok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése