Yoda jegyet vesz

Is it edible?
Originally uploaded by ribizlifozelek

Negvettük nyárra a repjegyet. Yodával ez annyira nem volt egszerű. Az állatorvosi papírokat, mikrocsipeket folyamatosan intézzük. Ehhez jön a repjegy herce-hurca: először meg kellett keresni a legolcsóbb jegyet. Ez még viszonylag egyszerű volt. Pár légitársaság azonban már ekkor, első körben kiesett. A karanténok miat nem lehetett se Anglia, se Skandinávia fele menni.
Miután nagy nehezen kiválasztottuk a repjegyet, még nem vettük meg.
Előszőr felhívtuk a légitáraságot, a Deltát. Itt természetesen jó sok időbe telt, míg a különféle automatákon átrágtuk magunkat: “Ha helyfoglalással kapcsolatban telefonál, kérjük mondja azt, hogy igen.” “Amennyiben jegyet szeretne venni, mondja azt, hogy jegy. Ha képviselőnkkel kíván beszélni, várjon még félt napot, stb.”
Hosszú percek után elvergődtünk egy emberhez, aki illetékes volt kutyaügyben. A kutyaütő azt mondta, vigyük ki az ebet a reptérre, mutassuk meg, ott megmondják, fel lehet-e vinni kézipoggyászként.
Délután mentünk a reptérre szakadó hóban. Három ketrecet vittünk magunkkal.Yoda normál ketrecét, új nagyketrecét és a nagyon nagy, uti ketrecet, ha esetleg csomagként kellene feladni szegényt, megtudjuk, jó-e ez a lakás.
A reptéren lemérték a ketrecet kutyástul (10 kg), majd azt mondták, jó lesz.
Otthon telefon a légitársasaágnak: előbb kell a jegy. Megvettük a jegyet, majd harmadszor is eljutottunk a menürendszeren át egy alkalmazotthoz, aki bekódolta Yodát a repjegyesekhez.
Már csak el kell repülni. Meg vissza kell jönni.