Mad Max földjén

Open air torch
Originally uploaded by ribizlifozelek

Nagyjából véletlenül elkeveredtem a Szoborparkba. Megmutogattam a parkot, a szobrokat. integettem Osztyapetyának és Steimetznek, majd elindultunk vissza. Mivel nem nagyon láttam be a régi balatoni utat, amit manapság néha 7-esnek, néha 70-esnek hivnak, inkább kifele fordultam. Tudtam, van valahol egy átkötő út Törökbálint fele.
Meg is találtam, be is fordultam.
Aztán eltátottam a szám.
Nem a Kamaraerdő szépségét csodáltam, hanem Kamaraerdő szépeit. Minden egyes kanyarban egy "lány" kellette "bájait". Idézőjelet használok, annyira nem is voltak lányok, bájaik meg akkor lehettek, amikor még Evita kicsi volt. Össze se lehetett őket hasonlitani a Budakeszi szélén az erdő mellett álló lánykákkal, akik valószinűleg diákmunka keretében állnak 16-18 évesen egy szál bikiniben az út szélén. Lehet, hogy forgalomszámlálók. Remélem, na.
Nem a lányok jelenléte sokkolt igazán, hanem a körülöttük elterülő roncstelep. Elhagyott Wartburg vázak között, égő olajoshordók mellett álltak.
Az egész inkább emlékeztetett egy Mad Max jelenetre, mint Budapestre. Csak kapaszkodtam a kormányba és azon töprengtem, tényleg kitört-e az atomháború.