Little Shop of Horrors
Originally uploaded by ribizlifozelek
A Különleges Kereskedelmi Övezet egy óriási bazár, amit megspékeltek a Westendnél nagyobb bevásárlóközpontokkal és bevásárlóközpontokká átalakított gyárakkal. Az egész egy óriási kínai piac. Jó húsz percig gombok között vezetett az utunk, mindenütt gombok, zsákokban, mintalapokon, tálkákban, tasakokban. Meg hegyekben. Gomb hátán gomb. Egy fickó egy gigászi göngyöleg gombon ült, és levest szürcsölt. Még az kellett volna, hogy a hangszóróból az szóljon: "gimbelem-gombolom".
Innen pár négyzetkilométer szövet közé keveredtünk. Szövet volt mindenütt, szövet a sikátorokban, az utcákon, négy emeletes épületekben, légkondicionált passzázsokban, átjáróházakban. Olyan volt, mint egy Borges novella, csak a végtelen könyvtár helyett végtelen szövet és gombvilágban jártunk, majd jöttek a cipzárak. Mindenütt cipzár. Ült egy ember három négyzetméteren és az egész boltot beborították a cipzárak. Meg az egész utcát. Voltak, akik kisebb fürdőszobányi helyen nyakkendőket árultak, de több száz méteren át húzódtak a nyakkendőboltok.
A következő épületben a ruhává válás korábbi stádiumát láttuk: őskori varrógépek, elektromos varrógépek, pedálos varrógépek, felújított varrógépek... Tovább menve hatalmas bevásárlóközpontok közé jutottunk, itt trendi környezetben lehetett mindenfélét megvenni. Láttunk 5 emeleten csak női ruhát, egy koreai Karel Gottot, aki szappanbuborékok között, talpig füstben énekelt. Találtunk egy olyan 8 emeletes áruházat, ahol a földszinten ott volt az őrség, a porta, a büfé, a liftek üzemeltek, ki volt írva, hogy melyik emeleten mi található, csak éppen az egész épület üres volt. Ahol nem volt üres, ott felújították. Talán a titkosszolgálat épületét találtuk meg. Vagy az elvarázsolt kastélyt.
A sokadik helyen, amikor már kezdtem besokallni, Szöulban, Dél-Korea fővárosában a kínai piacon japán étteremben megebédeltünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése