Night shot
Originally uploaded by ribizlifozelek
Általában koránkelő vagyok, de Salt Lake Cityben rászoktunk a héthuszas reggelre. Eddig nem is nagyon láttam, milyen a város reggel hét óra előtt. Na, ma sikerült.
Kivittem Pyryt és Pétert a reptérre. Fél hétre mentem hozzájuk, hat húszkor sötétben és hidegben indultam itthonról.
Zombiként kapaszkodtam a kormányba és nem értettem, miért nem látok ki. Minden ablak le volt fagyva. Megállás, vakarás.
Az első meglepetés akkor ért, amikor láttam, hogy mások is vannak az utcán. Autók siettek mindenfele a sötétben, pedig a mormonok napnyugtától napkeltéig pihennek - pihenniük kéne, stb. Amikor 6:25-kor retinám észlelte az egyik közeli iskola figyelmeztető lámpáját, teljesen megdöbbentem és kénytelen voltam jól meghúzni a kávéstermoszt, hogy tovább mehessek.
Az iskoláknák akkor villog a figyelmezető - és 20 mérföldes maximális sebességet előíró jel, amikor ott diákok vannak. Amikor a diáknak nincs keresnivalója az utcán, a villogó fényt kikapcsolják és lehet menni a normál sebességgel.
De 6:25-kor iskolabuszok parkoltak az iskola elé és a buszokból élőhalott fiatalok támolyogtak le. Így persze nem csoda, hogy sokan félbehagyják tanulmányaikat. 6:25.
Péteréknél a vendégparkolóba álltam volna, itt a vendégek maximum három órát állhatnak. 6:30-kor tele volt a vendégparkoló. Végre egy szabálysértés, sóhajtottam, elvégre nem valószínű az olyan vendégség, ami reggel négy fele kezdődik.
A reptérre menet még nagyobb lett a forgalom. A városból tömegek mentek a sivatag fele.
A reptéren a válság jegyében óriási tömeg volt, az emberek alig fértek be a terminálba.
Elköszöntem Pyryéktől, aztán hazaindultam. Ekkor már csillapult a forgalom.
7:30 volt. Hazaértem.
Részvétem, remélem többet ilyen nem fordul elő :)
VálaszTörlésKöszönjük :)
VálaszTörlésParmezan, tuleltem :)
VálaszTörlésPyry, szivesen, maskor is.