MCI
Originally uploaded by ribizlifozelek
Kansas City repterét és az autókölcsönzőket könnyű volt megtalálni. Az autót visszaadni is ugyanolyan egyszerű volt, mint felvenni.
Egy szines overalos egyén integetett, hova álljunk be, majd megkérdezte, működött-e az autó (igen) és hogy tele van-e a tank (igen). Ezt ellenőrizte, majd egy kézi ketyeréből kinyomtatta a számlát és mehettünk is.
Mi az autókölcsönzők épületébe mentünk - onnan indultak a buszok a terminálokhoz. Az autkölcsönzők épülete modern volt és tágas, magáé a reptéré egyszerre volt tágas, szűk és kényelmetlen.
Akkor építették, amikor még másként utaztak Amerikában az emberek. Amikor még senkit sem érdekelt, ki kicsoda és miért utazik. Akkor, amikor a puszta vasbetont elegánsnak és haladónak gondolták.
Az utazó egyszerűen belépett az utcáról a reptérre, odament a légitársaság pultjához, feladta a csomagját, ivott egy kávét, elszívott egy cigit és besétált a repülőbe. A váróterület, az utasforgalmi terület, a check-in mind egy légtér volt. Igaz, a hatvanas években még nem volt se biztonsági ellenőrzés és dokumentumokat se kértek senkitől.
Amint elkezdtek mindenféle személyiket, útleveleket kérni az utazóktól, a reptér bajba került. Eleinte minden kapunak volt külön biztonsági ellenőre (igazolványt még ekkor sem kértek), aztán egy üvegfalat húztak a terminál közepére. Természetesen ezzel (még) kevesebb lett a hely, ráadásul a kávézók és a WC-k nagy résza a fal egyik oldalán maradtak.
Borzalmas volt.
Yoda is csak kívülről tudta megjelölni az épületet.
Szerencsére a repülők nem békebeliek voltak és egészben hazaértetek:)
VálaszTörlésIgen :)
VálaszTörlés