Copenhagen
Originally uploaded by ribizlifozelek
Mindenfele olvasni, mekkora kudarc volt a klímatalálkozó. Mekkora a baj. Mindez valószínűleg igaz - ugyanakkor az igazságnak van egy szelete, amiről ritkán írnak az újságok és ami - szerintem egyszerű korlátoltságból - kimaradt a legtöbb tananyagból.
Szó van az olvadó gleccserekről, Antarktiszról leszakadó jéghegyekről, emelkedő tengerekről és globális felmelegedésről, elsivatagosodásról. Ezek a kétségtelenül létező jelenségeket sokkoló, egyedi eseményként tálalja a média. Világvégehangulatot árasztanak a tudósítások és filmek tucatjai szólnak az egyedülálló változásokról. A változás azonban világunk része - csak erről kevesebb szó esik. A földrajzkönyvek leírják a hegységek, kontinensek születését, de ezek a változások mind évmilliókkal ezelőtt történtek - Földünk azonban ma is állandóan változik.
A klíma, a földrajz, a vízrajz nem állandó. Változik. A legtöbb újságíró, tudósító a jelenségeket egyszerinek, egyedinek mutatja be - de világ az elmúlt háromezer évben is rengeteget változott. Most nem az ember természetátalakító tevékenységére gondolok - az is hihetetlen mértékben megváltoztatta a Földet az elmúlt három évezred alatt. A világ ember nélkül is változik.
Milétoszt a legtöbb magyar történelemkönyv megemlíti. A kisázsiai görög városállamról szó van a görög-perzsa háborúknál. Egy-egy lelkesebb matematikatanár megemlíti, hogy Thálesz, akinek tételével mindenki bírkózott, ebben a kikötővárosban született - csakúgy, mint egy Hippodamosz nevű alak, aki kitalálta, hogy nem jó a befektetőkre bízni a városépítést, hanem tervezni kell. Ekkoriban, i.e. 600-400 körül Milétosz virágzó kikötőváros volt. Hajósai gyarmatokat alapítottak a Földközi-tenger medencéjében. A város melleti folyó azonban apránként feltöltötte a hatalmas öblöt. Szent Pál még hajóval érkezett ide. A Szeldzsuk hódítók ezer évvel később még használták az egyre jobban eliszaposodó kikötőt. Milétosz ma öt kilométerre van a tengertől.
A 800-as években a Föld melegedni kezdett. A tengerek egy fokkal lehettek melegebbek, mint manapság. A sarki jégsapkák olvadoztak, az emberek meg örültek, mert egyre jobb lett a termés. Több lett a felesleg, lehetet lovagokat és épületeket gyártani, mint a Civilizáció játékban és még jobban megérte kifosztani a szomszédot, mert még nagyobb termése volt. A kellemesebb éghajlat miatt a népesség is nőtt - Északról kirajzottak a vikingek és végigrabolták a Földközi-tenger vidékét (is). Más vikingek meg találtak egy nagy szigetet és elnevezték Grönlandnak. Nem azért, mert jó humoruk volt, hanem mert valóban voltak ott erdőségek. A jó időt és a bőségesebb csapadékot kihasználva Észak-Amerika közepén az indiánok mindenféle városokat építettek a kanyonokba.
A középkori éghajlati optimum után jött az, amit kis jégkorszaknak hívnak. Nem volt igazi jégkorszak, de a sarki jégsapkák a 12-13. századtól növekedtek, az idő lehűlt. Grönlandon a vikingek utolsó leszármazottai is megfagytak a 15. századra. Az amerikai délnyugaton kevesebb volt az eső - az indiánok a szomjanhalás helyett otthagyták városaikat és délebbre költöztek. A rosszabb időben jobban terjedtek a bacik, aratott Európában a fekete halál. Rossz volt a termés - éhínség sújtotta Európát az 14. század elején. A globális lehűlés a 17. század közepén érte el mélypontját. Brueghel festményein a hollandok korcsolyáznak a befagyott csatornákon.
A Temze rendszeresen befagyott, csakúgy, mint az Aranyszarv-öböl Isztanbulban. Mátyást a Duna jegén választották királynak. Előrehozott klímacsúcsként 1658-ban a svédek átsétáltak a befagyott tengeren Koppenhágába és megostromolták a várost. Az 18. század végén az emberek még rendszeresen mentek Manhattanből télen gyalog Staten Islandra. A Duna jegén meg ökröket sütöttek és korcsolyaversenyeket tartottak.
A 19. század végén, a 20. elején aztán melegedni kezdett az idő - és még ehhez sem nagyon volt köze az embernek.
És azt tudtad, hogy ha a skandinávoknál különösen hideg van, akkor középamerikában meg szárazság jön? Állítólag a Golf-áramlat felel a maják kipusztulásáért is (volt feljegyzés északeurópában a szokatlan cidriről).
VálaszTörlésAmúgy ezt hívom én öntisztító folyamatnak (a tömeggyilkos vírusok is ezért "jók"). A bolygó túl fog élni minket, ebben biztos vagyok, kivéve ha felrobbantjuk az egészet, de az szerintem a naprendszerünkre is kihatással lenne :)
Amit írsz mind igaz, de sajnos a helyzet tényleg ijesztő. Hogy egy hasonlatot mondjak: szánkózól, és hol lasabban, hol gyorsabban megy a szánkó. Egyszer csak megérkezel a meredek szakadék szélére, és a szánkó megindul. Egy ideig nincs baj, hiszen korábban is ment a szánkó gyorsabban, aztán persze lelassult. Most viszont megindul, és nincs megállás.
VálaszTörlésA klímaváltozás most nem rosszabb, mint amilyen sok-sok évszázadon, évezreden át volt. Voltak mindig szélsőségek, és voltak változások is. (Nézzük meg mi maradt a Balkáni erdőségekből, például.) Viszont a változás sebessége nagyon megváltozott. Voltak meleg és száraz évek, voltak melegebbek is, de azok szétszórva, több száz évre történtek. Most viszont az utóbbi évben mindegyik év ha nem is rekorder, de annak közelében volt. Ami történik: elindultunk egy lejtőn lefelé, és nincs megállás. Most még nem annyira gyors a szánkó, de rövid időn belül (10 év) már úgy fog rohanni, hogy nem lehet megállítani.
De az ember sohasem arról volt ismert, hogy személyes kis előnyöket feladjon azért, hogy akár neki, akár a többieknek jobb legyen.
Parmezán,
VálaszTörlésazért a rekordokat emlegetni nem nagyon kéne, hiszen nincsen meg évmilliókra visszamenőleg az összes adatunk... igy könnyű rekordozni..
amúgy meg volt olyan kisebb jégkorszak, ami valszeg alig pár tiz év alatt alakult ki..
szerintem ez nem ijesztő.. csak mi érezzük annak, mert ez lesz talán az első olyan klímaváltozás, aminek tudatában vagyunk..
7 milliárd ember ,s ez a szám csak felfele változik!!!!Lehet ez az a bizonyos kritikus"tömeg"mikor beindulnak az automatikus folyamatok??!!Félek ez történik s a jelenség első szimptómája,hogy meghűlyülünk s nem tudunk még a közös jóban sem megegyezni?!Bár ne igy lenne!!!!!!!
VálaszTörlés