Yoda a sóban

Very Salted City
Originally uploaded by ribizlifozelek

Salt Lake City városa kimeríthetetlen sótartalékokkal rendelkezik - bár köztisztaságiak mindent elkövetnek, hogy a végére érjenek.

Egy séta után a cipőm úgy nézett ki, mintha bokáig sóban jártam volna. Talán ez is volt az igazság.



Yoda ebben a sós időben a szokásosnál is különlegesebb bánásmódot igényel. Amikor kimegyünk az utcára, először ki kell csalogatni a Mestert az asztal alól. (Nemrég felfedezte, hogy van egy fél kutyányi hely az ágy alatt, most először ott bújik el. Ha sikerül kicsalogatni, akkor megy csak az asztal alá.)

Ha kicsalogattuk, akkor először megkapja a kabátot. Aztán a cipőket. Aztán végre mehetünk, vár minket a hó és a só.



A hazatérés is problémás.

Először le kell venni a cipőket.
Aztán a kabátot.
Aztán meg kell mosni a tappancsokat. Yoda ilyankor kinyújtja teleszkópos póklábait és kitámassza magát. Úgy kell forgatni a Mestert, mint egy bűvöskockát, hogy tappancsa a vízsugár alá érjen.

Mindenütt hosszú lábak vannak, csak a csap alatt nincs semmi. Aztán csak sikerül minden lábat víz alá dugni.

Tappancs a víz alatt - a víz mindenütt.

A lábmosás után következik a szárítás. Yoda ilyenkor eltünteti a lábait, egyet se találni. Valahova behúzza őket. A lábak mindaddig rejtve maradnak, amíg elő nem kerül a lábápolókrém. Ha előkerül a krém, a lábak még jobban eltűnnek.

Egészen a krémezés végéig. Amint vége a kenegetésnek, a lábak előpattannak, csakúgy, mint egy hosszú, rózsaszín nyelv, ami olyan lelkesen tünteti el a krémet, mintha kolbászfagylaltból lenne. Le kell fogni a Mestert, hogy legalább egy kis krém felszívódhasson.

Yoda nem szereti a sós utcákat.

Mi sem.

A hó viszont az más.