Elkerekedett szemekkel néztük San José de Lagunát.
San José de la Laguna nem Esmeralda Lucía Dolores Fuertes de Barriga kérője egy vidám délutáni szappanoperában, hanem egy 1699-1701 között épített ferences missziós templom.
A düledező piciny házak közül magasodó templom nyugodtan lehetett volna valahol Nápoly mellett, vagy valahol Alicante környékén.
A templom vakítóan fehér falai, a déli hőség és a kopár domboldalak tökéletes mediterrán tájat rajzoltak elénk. Csak a tenger hiányzott.
Kicsit furcsa volt látni a fehér templomot - sokkal déliesebb hatása volt így az épületnek és sokkal spanyolosabbnak látszott, mint a többi missziós templom. Azokra a vaskos, barnásvörös agyagfalak különlegegzotikuses, idegen bájt varázsoltak. A fehér falak légiesen könnyeddé és ismerőssé tették a súlyos épületet.
Mindez csak látszat volt. A templom eredetileg ugyanolyan vörösagyag, vályogépület volt, mint a több, csak 1933-ban egy restaurátor, akinek tele volt a hócipője a hagyományos új-mexikói építészettel, azt mondta az őslakosoknak:
- Ez a templom nagyon jól nézne ki fehérben!
- Tényleg?
- Igen.
Kipróbálták, tetszett és így maradt.
Mi meg csodálkoztunk.
Yoda meg pisilt.
Több forrás említi, hogy nem véletlen tetszett a Spanyoloknak ez a vidék. Mivel a növényzet és az éghajlat is nagyon hasonló az általuk ismert vidékhez.
VálaszTörlésAz sem véletlen, hogy az angolok Oregon és Washington illetve British Columbia vidékén érezték otthon magukat a legjobban. Elhajoztak California mellett, mert szerintük semmire nem volt jo az a vidék.
Nem kötekedés!
VálaszTörléskülönlegegzotikuses szó a "kicsit fura" kezdetű bekezdésben.. ez direkt volt, vagy a billentyű ördöge?:)
Ypszi:
VálaszTörlésSzerintem az különleges egzotikus akart lenni.
Lehet, hogy az egyik jelzot ki akartam torolni, csak felig benne maradt...
VálaszTörlésVagy halmoztam oket.