Új-Mexikó

Új-Mexikó nagy és üres.
Az állam területe több, mint háromszor nagyobb, mint Magyarországé. Ezen a területen kétmillió ember él. A lakosság csaknem fele Albuquerque-ben és vonzáskörzetében lakik. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy egy Nagy-Magyarországnyi területen a legnagyobb aglomerációt nem számolva egymillió ember él.
Új-Mexikó egy szempontból emlékeztet Magyarországra: itt is egy nagyváros van, amit pár kisváros vesz körül. Albuquerque milliós metropolisza után a következő településnek tizedannyi lakója van. A fővárosnak, Santa Fének hetvenezer.

Szóval Új-Mexikó nagy és üres.

Az itt élők összetétele is érdekes: az egész Egyesült Államokban itt a legmagasabb a hispánok aránya: 44%. Ráadásul ezeknek a hispánoknak a nagy része nem illegálisan lépte át a határt, hanem a határ lépte át őseiket 1848-ban. (1802-ben pár franciát is átlépett Észak-Kelet Új-Mexikóban a határ, de nekik azt hiszem, emlékük se nagyon maradt.) A hispánok viszont ma is itt vannak. Egy helyi dialektust beszélnek, ami egész közel áll a 18. századi spanyolhoz, indián beütéssel és erős amerikai hatással. (Remélem, sikerül meghallgatnom.) Természetesen illegális bevándorlók itt is vannak, egy rossz vicc szerint a legtöbb "alien" Roswell-ben él.

A lakosság jelentős része indián (Native American). Nekik az 1500-as évek végén szóltak nekik, hogy spanyol alattvalók. Aztán mexikói alattvalók lettek. Volt rá egy kis esély, hogy texasiak legyenek, de aztán az Egyesült Államok polgárai lettek. Igaz, erről se kéredezte őket senki. Pár évszázad múlva a spanyolok is megismerték ezt az érzést: egy este még a spanyol király parancsolt nekik, aztán reggelre kelve a mexikói elnök. Aztán hirtelen amerikaiként ébredtek. Manapság valószínűleg sok mexikóinak vannak hasonló álmai.

A betelepülő és földjeikről az őslakókat, elűző spanyolokat, az őslakókat és a spanyolokat földjeikről elűző amerikaiak követték. Az emberek jelentős része ma is földből (néha inkább homok és szikla) él. Az indiánok jövedelmét kaszinók és szövetségi támogatás egészíti ki.

Új-Mexikó egy viszonylag szegény állam. Az egy főre eső átlagjövedelem 31 ezer dollár körül van. Az állam egyik legfotosabb bevételi forrása a turizmus. A másik a szövetségi állam: Új-Mexikó területén több nagy katonai bázis és kutatóközpont található. Los Alamos is itt található egy fennsíkon. A Manhattan Project-et is azért telepítették ide, mert itt nincs semmi. 1945-ben egész Új-Mexikóban alig félmillió ember élt.
Az első atombombát is itt robbantották fel egy sivatagban.
Azért is itt, mert itt alig vette észre valaki a nagy villanást. Elvégre Új-Mexikó nagy és üres.