Vendégségben

Air Castle
Originally uploaded by ribizlifozelek

R-ék vendégséget rendeztek, hogy megünnepeljék családjuk gyarapodását.

Nagyjából százötven embert hívtak meg - és úgy százan el is mentünk.

Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy lehet ekkor a tömeget etetni.

A válasz egyszerű: könnyen. Csak R édesapja kellett hozzá, aki eljött Texasból és vett pár sertésbordát. Nagyjából annyit, amivel egy fekete napot vésett a disznók történemét taglaló naptárba. Olyan volt ez az összejövetel a sertéseknek, mint Kentucky a csirkéknek.

Az elefántokra méretezett grillezőben több texasi borda is készült egyszerre, miközben a füstölőben további konda-alkatrészek várták a véget.

A sülő husok felett pedig ott állt a texaszi láncfűrészes és darabolta a bordákat. Ha valaki közelített felé, a tányérjára tett egy fél disznót, közben a következő vázat kezdte el grillezni.

Előrelátóan az ő közelébe tették a szemetest, így a boldog szülő mindig talált egy üres tányért, amire rádobhatott pár bordát.

A bordákat mindenféle salátával lehetett lenyomtatni. Volt humusz, tésztasaláta, házi uborkasaláta (amiben az uborka is házi volt), kolbász, meg láttunk pár négykilós tömbsajtot is.

B, R férje készített egy hamisítatlan arab ételt, nagyjából egy hordóval, ami mellé kitett egy kisebb hordó rizst is. De mindez eltörpült az egyre sülő bordák mellett. A Bordák Mesterének nem lehetett nemet mondani, kése alól egyre újabb falatok emelkedtek ki és álltak növekvő halomba.

A gyerekek nem ettek bordát - ők inkább a légvárban játszottak, míg szüleik szorgalmasan szopogatták a húst a csontokról. Nem szeretnék vegetáriánus lenni Texasban.

Azt hiszem, nem is leszek.
Amíg ilyen bordákat csinálnak...