Angol teaház

Teahouse
Originally uploaded by ribizlifozelek

Az angol teaház nagyon angol.
A bejáratnál egy Mini parkol kerékig brit lobogóba festve. A pici téglaépület bejáratánál angol postaláda emlékezik a királyi időkre.

A teaház-pékségbe belépő első pillantása a csodálatos süteményes pultra esik. A második a Királynőre. Erzésbet elkerekedett szemekkel szintén a süteményes pultot nézni. Igaz, nem élőben, hanem mint kép a teaház falán. Természetesen a kandalló felett.

A kandallóban nem igazi tűz lobog, de azért elég giccses. Ezt az egész teaházról el lehet mondani. Békebeli, barátságos, meleg és giccses.



Idős "zserbónénik" kortyolgatnak a csészétől gondosan eltartott kisujjal különleges teákat, a személyzet pedig kedvesen kérdezgeti, mit szeretnénk.

Pogácsaszerű sajtos süteményt, húsos pie-t és sajtos pie-t kérünk, meg teát.
Miközben készül az étel, feltűnik, hogy a személyzetnek nincs angol kiejtése - aminek örülünk.
Angol teaház, úgyhogy a Beatles szól, folyamatosan. Azt hiszem, egy "best of" válogatást hallunk, de egy óra kevés volt kideríteni, hogy mi alapján rakták sorba a dalokat. Bors őrmester hiányzott, egyébként a gombafejűek szinte minden albumáról hallottunk egy számot.

Az egyik szobalánynak öltözött pincérlány még dúdolgatta is a Yesterday-t, ami szerintem elismerésre méltó teljesítmény lehet, hogy egy év háromszáz munkanapján valószínűleg legalább kétszer hallja az örökzöldet.



A pogácsa finom.
A pie-ok kiválóak.
A teák finomak.

Kevés ilyen kávézó jellegű hely van Salt Lake Cityben. Kedves, kicsit giccses, kicsit sznob, kicsit drága, de barátságos. A hely több órás üldögélésre, beszélgetésre való - WIFI nincs.

Hangulat van.
Kinn -14 fok volt.
Benn 22.
Lehet egy ilyen helyet nem szeretni?