Beacon Hill

Beacon Hill Boston belvárosának egyik leghangulatosabb része. Ez a klasszikus Boston: vöröstéglás utcák, gázlámpák, párszintes házak, kanyargó, szűk utcák.



Beacon Hill tetején volt valamikor Boston legmagasabb pontja. Az üzletinegyed felhőkarcolói mellett ma már eltörpül a dombocska, de a 17. század elején éjjelente jelzőfény (beacon) mutatta a városba vezető utat. A hegy tetejét a következő évszázadban legyalulták és beépítették.



A város közepén emelkedő hegynek a városközpont és a tenger fele néző oldala a város legdrágább részének szállított. A Charles-folyóran néző oldalon laktak az afroamerikaiak. A 20. századra a helyzet kiegyenlítődött és az egész hegy majdnem egyformán drága lett.



Sokszor sétáltunk erre és mindig meglepett, milyen kevés boltot lehet itt találni: a hegyen szinte csak lakóházak és iskolák és templomok vannak. Egy vagy két üzletet láttunk itt.



Szeretjük ezt a dombocskát. Elegáns dámák és urak tünnek el a kapualjakban, fiatalok térnek vissza kocogásból, masnis kutyák emelgették lábukat az utcasarkokon. A hegynek békebeli hangulata van. Mindig azt vártam, hogy amíg felérünk a dombtetőre, legalább egy Kennedy jön velünk szembe és lefele menet még kettővel.



A Beacon Hill-nek egyetlenegy nagy hiányossága van: egyetlenegy cukrászda sincs rajta. Az embereknek egészen az olaszegyedig kell sétálniuk, ha valami finom édességet szeretnének venni.