Utazunk

- Yoda, gyere ki, sétáljunk!

Yoda kidugta fejét dobozából, körülnézett, majd visszamenekült utazótáskája legtávolabbi szögletébe.

- Yoda, gyere!

- Utálom JFK-t.

- Attól még jöhetsz... Sétálunk, pisilsz és eszünk.

- Eszünk?

- Eszünk.

Erre Yoda méltóztatott kijebb bújni menedékébôl.

- Együnk!

- Elôbb sétáljunk!

- Utálom JFK-t.

Yoda gyorsan pisilt egyet, nekünk ez kicsit nehezebb volt. Nagy igényeink voltak, tiszta WC-t kerestünk.
Az elsô mosdóból nemcsak az emberek csordultak túl. Egy takarítónô döbbenten szemrevételezte a sárga árt és az azonnali cselekvés mellett döntött: elszaladt.

Hamarosan leszállítottuk igényeinket.

- Ha nincs összekakálva, jó - összegeztük óhajunkat. Ilyen wc-t találtunk. Használtuk és kimenekültünk a terminál elôtti fûre.

Nem egy harmadikvilágbeli fejlôdô országban voltunk ENSZ-megfigyelôk, hanem New York kapujában, a JFK-n.
Ez utóbbi tényt hiába tudtuk eszünkkel, szívünkkel nehezen értettük meg. Hasonlóan undorító mellékhelyiségeket én a világ boldogtalanabbik felében láttam. A büfében a személyzet nem beszélt angolul és még a kólát is rosszul keverték ki a szörpbôl. Kínai létükre elrontották a rizst.

JFK-t egy optimista korban építették, amikor a végbéltükrözés még nem tartozott hozzá az utazáshoz. Akkoriban úriemberek repültek és úrinôk. Belföldi utazáshoz csak repülôjegy kellett, más dokumentumot nem kértek. Nem volt biztonsági ellenôrzés. Sôt, semmilyen ellenôrzés nem volt. Joe és Jane meglóbálták a repjegyüket, leadták poggyászukat - amit nem mértek le -, aztán repültek.

A büszke, levegôs vasbeton csarnokokat a boldog békeidôkre méretezték és tervezték.



Azóta a világ megváltozott. Hatalmas tömegeket kell bepréselni a biztonsági berendezések által szétszabdalt terekbe. Egymás sarkát tipró utasok állnak sorba és próbálnak levegôt venni.

Csodálkztunk hogy alig páran piknikeztek a füvön. Ott sokkal jobb volt. A tengeri szél friss óceánszagú levegôvel kárpótolt a hajómûvek dübörgéséért. Falatoztunk, lustálkodtunk, majd beszálltunk a gépbe.

Kipróbáltuk a Delta új utaskifosztó találmányát, az Economy Comfort kategóriát, ami a mezei utasokénál sokkal nagyobb lábteret igért. Ez azt jelentette, hogy volt hely Yoda dobozának és még a lábunknak is. Alaphelyzetben Yoda mellé betesszük lábunkat JFK-n, aztán kiszedjük Ferihegyen, ahol majd visszatér belé a keringés. Itt azonban volt hely: még mozgtni is tudtuk lábunkat. Nem nagyon, de azért lehetett mozogni. A széket pedig úgy lehetett hátradönteni, hogy nem fejeltük le a mögöttünk ülôt az üléstámlával.

Talán a több helynek köszönhetôen egészen gyorsan eltelt az idô Budapestig. Yoda aludt, mi bóbiskoltunk.

Leszállás után minden rutinszerûen ment. Yoda gondosan gyûjtögetett papírjait senki sem kérte, a Mester ismét besétált Magyarországra, elôbújt dobozából és boldogan lepisilte a repteret.