Új szőnyeget kap az iroda. Nem kérte, nem is kéne, de manapság ha valamelyik gazdálkodó szervezet visszaadja a karbantartási pénzt, akkor jövőre nem kapja meg.
(Mint az a utahi jegyző, aki harminc százalékot faragott le a válság előtt irodája kiadásaiből. Aztán jött a válság és a fűnyíróelv és minden hivatalnak húsz százalékot kellett spórolni. A “buzgómócsing” hiába ugrált, hogy ő már ezt racionalizálta, senkit se érdekelt, “most most van, tessék most megszorítani” - mondták neki. Szóval, központi pénzt vissza nem adunk. Szerintem Svejk az igazi realizmus, nem Balzac.)
Ahhoz, hogy az új szőnyeget letegyék, rendet kell rakni és kiüríteni a mozdítható bútorokat. A mozdítható bútorok halmaza két hatalmas lemezszekrényt és egy íróasztalt tartalmaz. Szerencsére a könyvespolc a falra van felszerelve, így nem kellett kiüríteni. Lehetett rá pakolni!
A lemezszekrényekből több tonna cikk került elő. Lassan kerültek át a cikkek dobozokba. Évtizedek óta jön velünk ez a rengeteg papír, kamionon, konténerben, repülőn, autóban. Némelyik megjárta Magyarországot is. Minden egyes cikk dossziében van, akkurátusan felcimkézve. Lehet őket pörgetni a lemezszekrényben. Impozáns látvány. Közel másfél köbméter papír.
Mostanában nem gyarapodik annyira cikkhalom: a legtöbb olvasnivaló e-formátumban lapul a Kindlén. Sokkal jobban kezelhető, hordozható és olvasható. Igaz, nem ennyire impozáns, ha valaki ránéz.
A cikkek kipakolása után ismeretlen területre merészkedtünk: kihúztuk a fiókokat. A fiókokban évek óta halmozódnak az apróbb használati tárgyark és használhatatlan tárgyak. Titkos csokitartalékok kerültek elő. Elveszettnek hitt tányérok bukkantak napvilágra. A fiókokban lelt kiskanalak száma alapján komoly kiskanálgyűjtők vagyunk. Megkerült a hat éve keresett szárított MIZO-leves. A váltocipők. Dobozok. Csak a ceruzákkal és alkoholosfilcekkem megtelt az egyik fiókban talált cipősdoboz.
Yoda az egyik fotelben asszisztált és szemöldöklebegtetéssel jelezte, ha érdekes - zizegő - holmi került elő. Hathatós segítségével két óra alatt sikerült mindent dobozba tenni csak azért, hogy majd pár nap múlva kipakolhassunk és reprodukálhassuk az őskáoszt.
Érdekes, amióta Kindle-m van, semmivel se vettem kevesebb papírkönyvet, mint előtte, sőt.
VálaszTörlésPersze a Kindle-re is vettem, de a legtöbb könyvem szakmai, ahol fontosak a jól látható és gyakran színes ábrák, ezért azoknál kizárt a Kindle.
Kafka , Orwell és Rejtő a realisták nem Jaroslav Hasek.Svejk egy velencei de torz tűkörbe néz ő az Európai 22-es csapda s külonben már láttam egy képet egy nagy rakás dobozzal s most mintha má skatulyák lennének?Eldobtátok a régieket s megint újba csomagoltok??!!Igy megy a világ tönkre!!Szegény szegény unokák...
VálaszTörlésNálunk is padlószőnyeg csere volt, falfestéssel súlyosbítva. Olyan profi íróasztal átpakoló vagyok azóta, hogy a festő is csak csettintett a nyelvével.
VálaszTörlésNévtelen, szerintem mind realisták :)
VálaszTörlésBoston2, igen, ha szines ábrák kellenek, akkor muszáj Kindle Fire-t használni. Nagy pdf-ekhez pedig Kindle DX. De alapjába véve az a baj, hogy Te is és mi is túl sokat olvasunk.
Sir Robin, ha korábban szóltál volna, megkérünk, hogy gyere pakolni.
Jaj, ne is mondd, ezek a pakolások! Költözés egyenesen rémálom. Bár, hogy örüljünk is valaminek, jó az előkerült, elveszettnek hitt ez meg az!
VálaszTörlés