2015. szeptember 3., csütörtök

Csokitanfolyam



Chocolate surface

Az Amerikai Egyesült Államokban két csokoládétársaság létezik. A Chocolate Society of Manhattan és a Chocolate Society of Salt Lake City (vagy valami hasonló csokis név). A két társaság között a különbség az, hogy a manhattaninak kevesebb aktív tagja van és ritkábban ülnek össze.

A Chocolate Society of Salt Lake City havonta összeül, a tagok csokoládékat majszolnak és hümmögnek:

- Ennek enyhén borókás íze van és krémes textúrája, de az aromája az inkább vajas - és rosszallóan hümmögnek egyet.

Ültem a Bevezetés a Csokoládéba tanfolyamon és hallgattam az előadót. Páran kakaóbabfajták nevét jegyzetelték. Én nem tettem. Rajta volt a sillabuszon.

- A jó csokoládéban csak nádcukor van - mondta a szakértő. Többen jegyzeteltek. Ezzel nem értettem egyet. Szerintem az a jó csokoládé, ami nekem ízlik.

- Ez egy hetvenöt százalékos csokoládé Kolumbiából - egy segítő elénk tett egy két négyzencentis kockát.

Megszagoltam és rajzoltam vele egy pipát. Szép barna volt.

- Sokan azt hiszik, minnél tisztább a csokoládé, annál jobb. Ez nem igaz. Minnél tisztább a csokoládé, annál keserűbb - a szívemből szólt.

Ekkor egy fickó, aki úgy szagolgatta a csokit, hogy majdnem felszívta az orrába az egészet, mintha csak egy fehér porból álló csík lett volna, kérdezett valamit. A kérdés technikai volt, szerepeltek bennne a hagyományos fa eszközök, meg sok egyéb, amiből a szavakat értettem, de hogy mit akar jelenteni, nem. Az előadó hasonlóképpen válaszolt, majd hozták is a következő csokit megkostolni.

Rajzoltam vele. Megnyaltam. Csokoládé volt.

- Ezt egy szoftverfejlesztő készíti szabadidejében. Ezt a csokoládét az Angol Csokoládéakadémia a világ harmadik legjobb kézműves csokoládéjának választotta. A mester utahi - tette hozzá az előadó.

Egyelőre a Csokoládéakadémia hatása alatt álltam. Ott ülnek napestig és csokikatkostolgatnak? Persze ezekből a spéci csokikból nem lehet sokat megenni - mondjuk nekem sikerült - de általában olyan erős az ízük, hogy egy kocka csoki íze órákon át érződik a szájban. Hacsak valaki nem követi el azt a szentségtörést, hogy fogat mos.

Jó volt a tanfolyam. Egy csomót tanultam a csokiról és megerősödött a hitem abban, hogy azt eszem, ami ízlik. Néha, ami ízlik, az valóban a világ egyik legjobb csokija. Néha meg valami útmenti szemét, amiben túl sok a nádcukor. De épp ezért édes.

1 megjegyzés: