Grillezett croissant

- Megmelegíthetem?

A meleg, olvadt sajtot körbeölelô croissant gondolatára megkordult a gyomrom.

- Persze! - feleltem.

A kissé szétszórtnak tûnô pultoslány zavartan vihorászott, miközben a rendelésemmel küzdött, bár egy croissant, egy presszókávé és egy narancslé azért nem annyira bonyolult.

Leültem egy szabad asztalhoz és belemélyedtem a sajtóba. Két asztallal arrébb ült egy alanyi költô, akinek valószínûleg ez a kávézó a bejelentett lakcíme. A költô laptopján dolgozik, könyvet olvas és egy fekete, keményfedeles füzetbe jegyzetelés néha meglebbenti szakállát.

A költô mindig egy nagy bögre tejeskávét iszik ésvalami meleget eszik hozzá.

Alug olvastam bele az újságba, jött a hippi-kinézetû pultos és letette a rendelésemet a költô elé.

- Ezt ô szokta rendelni - bökött rám a költô.

A pultos zavaros szemekkel körülnézett. Meglengettem mellsô végtagomat.

Észrevett, bólintott és letette a szomszéd asztalra a rendelést.

Magam elé húztam a holmikat és rámeredtem a croissantra. Olyan volt, mintha elmenekült volna a felszolgálás elôl és közben belresett volna a grillezôbe.

Néztem a laposra és csíkosra grillezett croissant és a mellé mûvészien elhelyezett majonézes kecsöpszószt.

Kettévagtam a ropogóssá tett süteményt, amibôl lávaként folyt elô a csokoládé. Vagy a fekete sajt.

- Vad buli lehetett... - sóhajtottam és visszatemetkeztem az újságba.