Ahogy a világ működik

Esti bevásárlásra indultam, megálltam az utca végi stoptábla előtt álló autó mögött. Nem mozdult. Gondoltam, kikerülöm. Ekkor láttam meg a rendszámot.

Svájci.

Már az autó mellett voltam, amikor eljutott a tudatomig.

Svájci.

Ketten ültek az autóban és látszott, egy térképbe bújnak.

Dudáltam egyet.

- Segíthetek?

- Elvesztünk - mondta a hatvanas svájci. Nem volt nála bicska vagy óra vagy bank, de látszott, hogy svájci.

Mondjuk South Salt Lake közepén egy svájci rendszámú autó kevés egyebet csinálhatott az elveszésen kívül.

- Kicsit zavaros ez a városszerkezet - sóhajtotta a svájci.



Gondoltam, sokat vezettek.

- Gyertek utánam! - mondtam és előrementem.

A szállodájuknál elköszöntem. A svájci rettenetesen örült:

- Egyedül sose találtam volna ide. Azt hittem, egész máshol vagyok. Azt hiszem, úgy tudom a legjobban viszonozni, hogy majd én segítek valaki másnak, amikor a legkevésbé várja.

Ránézem. Ugyanabban hisz, mint én.

- Így működik a világ - köszöntem el.

Bumper Sticker