TOLVAJ!

- Puff - hallottam a teraszról, mint amikor valaki járkál és lever valamit.

- Ki lehet a teraszon? - néztem Yodára, aki békésen horkolt az asztal alatt. Nincs ott igazán értékes holmi, csak egy születésnapi torta maradékát tettem ki, hogy ne a hűtőben foglalja a helyet. "Elég hideg van ahhoz, hogy semmi baja se legyen" - gondoltam. A torta dobozának tetejére tettem pár követ a szél ellen.


- Biztos csomagot hoztak - morogtam, de azért kinéztem, a csomaghordó nem matatna ilyen sokáig és mostanában többször hallani a teraszokra besurranó csomagtolvajokról (helyi nyelven: porch pirate).

- TOLVAJ! - horkantam fel.



A mókus lelkesen tömte az arcába a mogyorós csokoládékrémet.



Egy pillanatra felnézett, aztán levette a következő darabot és úgy ette, mintha egy mogyoró lenne. Forgatta a kezében és minden irányból bele-beleharaptt.



- Hé, ne egyél sokat belőle, megárt! Inkább menj hátra, ott van egy csomó mogyoró és szotyi kitéve neked.

Megértette.
Lenyelte az utolsó fatot és hátrament a madáretetőbe desszertért.