Néztem a dugót elöttünk.
Néztem a dugót mögöttünk.
Az autók álltak és mindenki elégedettnek tünt.
Véletleül egy általános iskola évzárójába keveredtünk és ha már ott voltunk, megnéztük, milyen a felvonulás.
Általános iskolai évzáróimról nem sok emlékem van. Állunk az udvaron vagy a tornateremben, sokan és sokat és unalmas, kivév, amikor dobolnak, mert az érdekes. Unalmas dolgokat mondanak unalmas hangon fontos emberek, a diri és az uttörővezető és még páran, akikre nem emlékszem és énekelni is kellett és sokáig tartott. Ja, és fehér ing kellett és kék nadrág (vagy szoknya). Aki ezt elfelejtette, az állhatott hátra.
Itt az autók vidáman pöfögtek, a rendőr mosolyogva irányította a forgalmat és a gyerekek boldogan kihajoltak az autók ablakán és integettek a kerítésnél felsorakozó tanároknak, akik JÓ NYARAT! feliratű táblákat lóbáltak és köszöntötték diákjaikat.
Vidám volt, rövid és kedves. Még a dugóval is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése