Nem vártunk sokat ettől a skanzentől, ami nem is igazán skanzen, hanem neve alapján egy State Park. Mint a Marina.
Cedar City végén, egy temető mellett húzódik meg, ki se nagyon van írva a neve, de valószínűleg kevesen tudnak elolvasni egy ilyen hosszú nevet, mint Frontier Homestead State Park. Értelmezni pedig még nehezebb.
A dolgot kicsit bonyolítja, hogy a bejáratnál ott áll egy bányagép, a SHE-22, hogy megtévessze az arra járókat.
A múzeum kicsit eklektikus, de főleg a Vadnyugat életével foglalkozik. Van itt postakocsi is, meg régi autó is, amivel valamikor turistákat vittek körbe Dél-Utahban. (Az autó ma is megy, van rendszáma és hátul óriási matrice figyelmezetet arra, hogy ebben még nincs index, a sofőr kezét tessék figyelni, ahogy integet. Egy másik tábla arra figyelmezet, hogy ne tapogassuk az autót. Tényleg ne. NE.)
Aztán van itt egy szögesdrót kiállítás a vájtfülűeknek, meg egy rövid bemutató a helyi vizisíelőkről a harmincas évekből. Víz és motorcsónak hiányában a hillbilly síelőtt egy lovas vonatta a hóban.
Meg lehetett nézni egy huszadik század elei szállodai szobát, egy éttermi menüt és rengeteg kocsit, szekeret, hintót, homokfutót.
Kinn a kertben pár alkalmazott paradicsomot ültetett két-három telepeskabin közé és egy régi udvarház elé, ahol vasalókiállítás volt. Mellette pedig karámok és vadnyugati erődök álltak.
Meg egy mezőgazdasági kiállítás, egy vizimalom és egy vashámor Old Irontown-ból.
Minden gyönyörűen karban volt tartva, minden működött és minden jó volt és mindenki kedvesen érdeklődött, mit mutathat meg. Igaz és a személyzeten kívül csak Tarzan, a vérmacska volt a skanzenben. Talán, mert senki más nem vette észre ezt a helyet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése