A második nyílnál jobbra

- Ott fenn van?

- Ott.

Mit lehetett tenni? Felmentünk a gerincre, aztán tovább a hegytetőre.

Meglepően meredek volt.

A kilátás lélegzetelállító volt.

Mondjuk az világos, hogy nem a növénytakaró látványáért másztunk fel ide.

 Nem is a sziklákért jöttünk ide, hanem a nyílért.

A hegytetőn hatalmas nyíl mutatta, melyik út megyen San Franciscóból Salt Lake Citybe.

Ezeket a nyilakat a huszasévekben építették a repülés hőskorában, hogy a postarepülők éjjel eltaláljanak a következő állomásra. 

A nyilakhoz tartozott egy magas torony, egy generátor, egy sufni és egy kezelő, aki bekapcsolta a fényeket. A reflektorok megvilágították a nyilat és a sufni tetejére festett számot, ami mutatta, hányas nyílnál járt a repülő.

A pilóta kihajolt a nagy éjszakában és elolvasta a számot. 

Hát igen, akkoriban még nem repültek olyan magasan a repülők...

A rendszert két nyíl között elhelyezett világítótornyok egészítették ki.

Összesen tizenegy nyíl maradt meg Utahban. Ha lesz időnk, megkeressük a többit. 

Némelyik egész közel van hozzánk a San Francisco - Salt Lake City útvonal és az autópálya mentén.