Daybreak egyre jobban kiépül.
Az utcákat már kész házsorok és sorházak szegélyezik.
A járdák egyre ritkábban érnek véget a semmiben.
A kórház se egy üres mező közepén áll legelő lovak közt: a házak egyre közelebb kerülnek hozzá.
A fák is kezdtek megnőni jelőlhető méretűre, Puppey legnagyobb örömére.
De a gitárszobrot nem engedtem megjelölni.
Daybreak nem a kedvencem, de ennek történelmi okai vannak - de erről később.
Most egy séta erejére jó volt itt lenni és elhatároztuk, most, hogy elkészült, a tórendszert és a szigetét is be fogjuk járni. Ha majd a tavaszi szélben nem fagy le a fülünk.
Elvégre itt egy egész város épült fel a semmiben, tóval is szigettel együtt.
De erről is majd később.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése