Évek óta nézegettem Calientébe menet ezt az elhagyott házat - most végre volt idő megállni előtte és benézni.
Már kívülről tökéletesen megfelelt a kísértettanya definiciójának, de ahogy beljebb gázoltam a gazban, a hely egyre bizarrabb lett.
Úgy látszott, valamikor bolt, lakás és fogadó lehetett. A bejárattól jobbra két kiadó szobával, balra a bolttal és hátul a lakással - meg egy elhagyott kőbányával, ahol pár szék és elvadult kiskert várta, hogy egy görgetegkövekből álló lavina ellapítsa őket.
A kultúrnövények lassan felfalással fenyegették az épületet, amiben valamiért rengeteg dolgot felejtettek ott.
Többek közt porszívót és padokat, ami talán ma is várta a túlvilágról takarítani hazajáró bejárónőt.
A házat jelenleg a kisérteteken és pókokon kívül fecskék lakták.
A legmeglepőbb és legbizarabb látvány a boltnál fogadott.
A bejárattal szembeni polcrendszeren fej nélküki porcelánszobrók néztek a szemembe. Már ha ez szem és fej nélkül lehetséges.
Először azt hittem, a Fej nélküli lovas rokonait gyűjtötte itt valaki össze. Aztán elolvastam a Lionstone feliratot a szobrok talapzatán. Mivel egész Lincoln megyében a mobillefedettség olyasmi, mint all you can eat Észak-Koreában, a rejtély megfejtése itt egy időre félbeszakadt és csak otthon tudtam meg, mi is ez a Lionstone szobor.
Ez nem egy herendi porcelánszobor, hanem egy porcelán lefejtőedény. Azaz dekanter. Ebbe öntötték át a whisky-t a whitefülűek (bocsánat, hülye vicc).
A Lionstone drága porcelán whisky lefejtőedényeket gyártott 1970 és nagyjából 1985 között. Ma műgyűjtők ezrei nem keresik őket és 5-15 dollár közötti áron dobnak egy ilyent az e-bay-en a vevőjelöltek után.
Hogy miért maradtak itt a fej, azaz dugó nélküli lefejtőedények?
Miért miért, a fecskéknek és a kísérteteknek is inniuk kell valamiből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése