Parowan Gap-nál tizenegy éve voltunk egy napfogyatkozás után.
Most későőszi kirándulásunk végén pár Shakespeare-szobor és elhagyott aranybánya után, hazafele menet megálltunk itt, hogy kinyújtsuk lábainkat és Puppey is tanulmányozza az ősi véseteket.
Most egyből a leghíresebb panelhez mentünk, amit a csillagászok és régészek egy obszervatóriumnak tartanak, mert hát sok égi jelenséghez tájolták ezt a rajzot.
A régészek és csillagászok értelmezésében a fenti rajz a Parowan Gap térképe, ami megmutatja, hogy a napéjegyenlőség és napfordulók hogy viszonyulnak a helyhez.
A Paiute indiánok szerint azonban ez a panel egy történetet mesél el. (A Pauiték vagy a rajzokat a sziklába kopácsoló Fremontok leszármazottai vagy nem, de mindenesetre van köztük pár száz év.) A rajzok legalább nyolcszáz évesek, tehát az rajz értelmezése több mint egy fél évezred szájhagyományát át szűrődik hozzánk. (Na, milyen képzavarokat tudok? Zavarosabbakat, mint egy sziklarajz!)
Szóval a Paiute értelmezés szerint a felső három, egymás melletti figura (bal felső sarok jobb része a vonal mellett) azt mutatja, hogy emberek éheznek egy erődben.
A középtől jobbra végighúzódó repedés azt mutatja, hogy egy utazás elkezdődik.
A repedéstől jobbra levő négyszög harmincnyolc pöttyel és a tetejéből kinövő szőrrel azt mutatja, hogy őrizni kell esőben a termést, hogy el ne lopják (értelmezésem: mert éheznek).
A tőle jobbra levő áthúzott hullámvonal vízből kimentett fuldoklóra utal, miközben az alatta levő négy részre osztott négyszög egy-egy ponttal és tetejéből kinövő szállal egy elhagyott városra utal.
Most teljesen szabad asszociációként (amit nem szabad csinálni) bemásolok ide egy egyiptomi szöveget, ahol a jobboldali oszlopban a hullámvonal alatti kör pöttyökkel a város jele. Logikus: az egyiptomi hieroglifa egy fallal körülvett útkereszteződést mutat. A Fremont rajz meg fallal körülvett stilizált házikókat.
Ha ez így van, akkor az alsó nagyobb négyzet kilenc pöttyel egy metropolis.
Azért valljuk be, amikor olvastam a Paiute értelmezésről, arra gondoltam, hogy harminc éve az összes antropológus hallgatónak terepmunkán a bolíviai és perui utcazenészek azt magyarázták, hogy tizenhatévesen nekik meg kellett ölni egy jaguárt (vagy pumát), hogy férfivá váljanak. Azóta se tudom, hogy él-e annyi puma, ahány utcazenész van.
Ugyanakkor szerintem mindegyik értelmezés téves: a rajz vagy egy reklám, ami azt mutatja, hogy akármilyen szöszök kerülnek bele egy jó zipzárba, az működőképes marad vagy ez az első műszaki leíráa a cipzárnak.
A legalsó rajz meg a számításokat tartalmazza és a háromújjú mérnök önarcképét, amint MZ/X-szel beszélget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése