Banki pillanatok

Bementünk egy bankba adategyeztetni, mert van egy réges régi számlám, amihez évek óta nem nyúltam. 

Van az egy évtized is. Meg egy kicsi. 

Bankban előttünk egy hölgy húzott számot. Megnézte. Tapizta az érintőképernyőt, ami adott még egy számot. Megnézte. Nyomogatta az érintőképernyőt, ami adott még egy számot. Megnézte. Követhetetlen gyors ujjmozgással tovább száguldott a menük között, mint éhező az étlapon. Kapott egy újabb számot. Megnézte. Megint ledobolt rajta egy Queen dobszólót és kapott egy cetlit és ekkor egy Pink Floyd szólót dobolt le és kapott egy cetlit, majd amikor látta, hogy az egyik számát kihúzták, BINGO kiáltás helyett csak annyit mondott:

- Ha valakinek kell, itt van pár szám - eztel a maréknyi - tucatnyi- fecnit ledobta egy pultra és elsietett. 

Egy reszketeg fickó került sorra, aki nehezen találta el az ikonokat és minden egyes ütésére az állvány kilengett, egyre nagyobb szögben (biztosan egy ikonoklaszta képromboló volt, aki az ikonok halálos ellensége). 

Mikor már 42 fokban dőlt meg a képernyő, akkor a nyomtató elhalóan csak annyit hörgött, hogy zörrr. Ezzel már elégedett volt és továbblépett. 

Már csak egy hölgy állt előttünk. Ő mindent bepötyögött és a masina azt mondta neki: zörrrrrr. De számot nem adott. Megint megpróbálta, aminek nyekergésbe fulladó zörrrrr zörrrrrrrr lett a vége. Szám nélkül. 

Tovább lépett. 

Mi kerültünk sorra. Hamarosan megtaláltam az Adatváltoztatás gombot. Megböktem finoman. 

Zöörrrrrrrrr - hörögte a gép és még egy elhaló nyikk-et is hozzátett. De a számot kiírta és én megjegyeztem. 

A képromboló (vagy gépromboló?) közben egy banki hölggyel beszélt:

- Csak pénzt szeretnék! Húszezresekben. 

- Nincs húszezresünk. Csak tizesben tudom adni. 

- De én huszasokat szeretnék. 

- Ha nincs, nem tudok adni, csak tíz van, az meg kellhet később. 

- Én tényleg huszasokat szeretnék. 

- Minek huszasban, a tizes is jó!

- Akkor kaphatom ötezresben?

Sorra kerültünk. 

- Szeretnék szólni, hogy a sorszámautomatában nincs papír. 

- Előfordul. 

Az adategyeztetés és aláirandó papírok tengerében az ügyintéző felnézett rám. Ebben a bankban én tizenöt éve nem jártam. A számlához nem nyúltam. 

- Meg kell néznünk, hogy az amerikai adószáma jól van-e a rendszerünkben. 

És elémtette az amerikai tb számom. Amit én itt sose adtam meg. 

Gondoltam valamit, de aztán elnyomtam gondolatomat is. Mert azt is olvassák.