Az elsőszámú közellenség

Northfield
Originally uploaded by ribizlifozelek

Tavasz van - megjelent az első számú közellenség. Mindenütt ott van. Ott lapul. Nő. Támadja az amerikaiakat, akik hősies elszántsággal védekeznek. Védik értékeiket, harcolnak az ellenséggel, nyírják kegyetlenül.
Az ellenség színe a zöld. Száma megszámlálhatatlan. A családapák kénytelenek vasárnap délutánonként is harcolni ellenük. Időnként a hispán zsoldosokat, néha pedig saját gyerekeket is bevetik a harcban.
Az ellenség meg csak nő.
Az ellenség a fű.
Minden valamire való amerikai vasárnap délutánonként előveszi az elektromos kaszát, a kistraktort vagy hívja kertészeket, a hispán brigádokat.
Tisztességes ember ugyanis a füvet akkurátusan legvágja. Minnesotában hétvégente, amikor tavasszal körbeautóztunk, a farmerokat a kistraktor nyergében láttuk, amint a gyepet vágták 2.33 inch magasra. Salt Lake Cityben kisebbek a kertek, de az emberek ugyanolyan lelkesek. Féltő gonddal locsolják a gyepet és vágják, kezelik. Igaz, ha nem öntöznének, most, az esős évszakban is napok alatt kiégne minden. Ezért locsolják. Ettől meg nő. Ezért vágják.
A velünk szemben lakó hispánok integrálódtak, már igazi amerikaiak. Reggelente kiteszik a kanárit szellőzni az erkélyre, aztán levágják a gyepet. Csak közben nem country zenét hallgatnak, hanem valami dél-amerikai lakodalmas rockot.
Talán fordítva jobb lenne.