2009. március 7., szombat

Karibi csirke


Caribean Chicken
Originally uploaded by ribizlifozelek

A karibi csirke attól karibi, hogy van benne ananász, szójaszósz és csirke. Meglepő módon a karibi szigeteken a csirke az egyik legfontosabb hús, megelőzve talán a halat is.

Tudom, mindez nézőpont kérdése, valószínűleg az egész évben rákokkal táplálkozó szigetlakó kéjes vigyorral vetheti rá magát a kotkodácsoló kis tollasra. Vagy a csirke olcsóbb, mint a hal. A lényeg, hogy az őslakos, spanyol, holland, indiai, angol, francia konyha elegyéből megszületett a karibi konyhaművészet. A dán és a német gyarmatosítók nem sok kulináris nyomot hagytak maguk után, pedig Dánia egészen 1917-ig birtokolta St Thomast. (St Thomas egy 80 négyzetkilométeres sziget, ma az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó Virgin-szigetcsoport része.) A németek - és a lengyel-litván konföderáció - több kísérletet tett egy-egy sziget megszerzésére. Nem jártak tartós sikerrel, lehet, az őslakosok nem szerették a káposztát.

A karib csirke egy nagyon egyszerű szószban úszik, a szószban van ananászlé, ugyanennyi szójaszósz, zöldcitrom leve és pirospaprika. Több recept szerint ha kevés a lé, fel kell önteni vízzel.

A kockára vágott ananászt meg kell barnítani olivaolajon. Édesszájúak mézen is barníthatnak és ők a szószba is tehetnek mézet, ennek az az előnye, hogy majdnem teljesen semlegesíti a szójaszószt. Ott, ahol az őslakos hagyományok elevenebben élnek, csípős paprikát tesznek az ananászhoz.

A lisztbe hengergetett, sózott csirkemellet olajon, sok fokhagymával kisütik. (Azokon a szigeteken, ahol rövidebb ideig tartott vagy egyáltalán nem volt spanyol uralom, kevesebb fokhagymát használnak.)

Amint megsült a csirke, ráteszik az ananászt, ráöntik a szószt és az egészet hagyják negyed óra - húsz percet összeérni, aztán a kulturális hagyományoktól függetlenül megeszik.

Nekünk ízlett.

2 megjegyzés: