2009. március 2., hétfő

Mackerel


Mackerel
Originally uploaded by ribizlifozelek

A távolkeleti boltban vettünk mindenféle halakat, köztük makrélát. Ennek a makrélának sok-sok izgalmas japán és koreai neve volt, de mi maradtunk a csendes-óceáni makrélánál.

Nem sok receptet találtunk hozzá - talán nem véletlenül. A legtöbb recept elmondta, hogy ez egy ázsiában gyakran fogyasztott hal és nagyon finom. (Én még nem láttam olyan receptet, ami azt mondja, hogy a következőkben leírt étel ehetetlen lesz. Esetleg olyasmit említenek meg, hogy a ... konyha sajátos ízvilágát testesíti meg. Ha ilyet olvasok, én egyből lapozok tovább.)

Most nem volt ilyen megjegyzés, úgyhogy válogattam a receptek között. Nem nagyon volt miből válogatni. A sok-sok recept alapjábavéve ugyanazt mondta. A sózott halat sózzuk meg alaposan (mint utóbb kiderült, ez fontos, mert elveszi a hal ízét), tegyük sütőbe és kis idő múlva vegyük ki és együk meg. Olyan opció nem volt, hogy vegyük ki és adjuk a macskának. Talán mert jóérzésű ember nem kínoz állatot.

A köretet illetően nagyobb volt a változatosság. Volt, aki a reszelt daikonra (vulgó jégcsapretek) esküdözött, mást rizst készített hozzá. Nekünk volt maradék rizibizink, azt melegítettem meg.

A hal határozottan halszagú volt a sütőben. A halszag aztán lassan beúszott a lakásba, a hálóba és ki a folyosóra. Még a mosogatógép is halszagú. Sok halat csináltunk már, de egyik se volt ennyira halszagú. Meg halizű. Meg olajos. Azért mondom, hogy olajos volt, mert egy hal nem lehet zsíros. Főleg, ha csak só van rajta.

A halat megpróbáltuk szójaszósszal is ízletesebbé tenni, de nem nagyon sikerült. Viszont egy harapás citrom-egy harapás hal egész ehetőnek bizonyult. Sok-sok szójaszósszal és sóval.

2 megjegyzés: