City Creek Canyon
Originally uploaded by ribizlifozelek
Meleg volt - már nem az a nyári sivatagi meleg, csak valami egyszerű, nyárvégi sivatagi meleg. Harminc fok.
Ilyenkor hűvös erdőbe kell menni - gondoltuk Yodával. Yoda azért akart hűvös erdőbe menni, mert ott mindenféle izgalmas állatot lehet enni, le lehet rohanni a mókusokat, legyeket, nyuszikat. Én csak sétálni szerettem volna.
El is indultunk felfele a City Creek Canyonban.
Vittünk ennivalót, innivalót és mentünk, mentünk, mentünk.
Az ágak közül mókusok lestek minket - de a Mester mindegyiket kiszúrta, hiába lapultak meg az ágak között.
Ezek a mókusok közel sem voltak olyan bátrak, mint városi rokonaik. Csak pislogtak. Az emberben (és a kutyában) nem potenciális mogyoróforrást, hanem ragadozót láttak. Yodát illetően nem is sokat tévedtek...
Az út eleje hideg volt. A völgy mélyére nem ért el az őszi nap. Idővel azonban kezdett melegedni az idő. Vagy csak mi melegedtünk ki a menésben.
Ekkorra már elértük a vízgyűjőterület határát - innen visszafordultunk a város fele.
Ekkor láttuk az első embert - egy futót, aki kétségbeesetten lihegett és fél kezével igyekezett helyén tartani elszakadt gumijú nadrágját, a másik kezét a szeméhez emelte és a csuklójára szerelt műszerről a pulzusát igyekezett leolvasni.
Nem irigyeltem.
Még hat kilométert kellett fusson így.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése