(Megjegyzés: a szarvas és bölényfotó illusztráció. Mindkét képet évekkel ezelőtt és máshol fotóztuk.)
Az amerikai Közép-Nyugat -helyi szakszóval Midwest- ma jórészt kultúrtáj. A telepesek kurta százötven év alatt leölték a bölényeket és kukoricával, szójával, búzával és szélerőművel ültették tele a prérit.
A megmaradt préri-darabokra ezért ma vigyáznak, mint a szemük fényére. Visszatelepítik a bölényt, növesztik a füvet és mutogatják: az egész préri ilyen volt.
Szerettük a koratavaszi prérit, bár már Minnesotában láttunk eleget. A füves sztyeppénél csak a bemutató-kutatóépület tetszett jobban. A múzeum belesimult a hullámzó dombokba. Világos volt, tágas és szép.
Igaz, épp szinte kongott az ürességtől. Tavasszal alig volt látogató. Rajtunk kívül csak egy idősebb pár volt itt unokástul.
A könyvesbolt zárva volt - aznap nem jött az önkéntes segítő segíteni. A bejáratnál egy tacepaón kerestek további önkénteseket.
A kávézó is zárva volt.
- 72 bölény és 51 szarvas lakik a park területén - magyarázta egy lelkes ranger. Majdnem visszakérdeztünk:
- Név szerint?
Jobb lett volna, ha érdeklődünk, mert tavasszal nemcsak a látogatók maradnak el, hanem a bölények is elbújnak a park legtávolabbi szögletébe, amíg a személyzet préritüzet gyújt a nagyobbik legelőn, hogy még jobban megújuljon a növényzet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése