Neonmúzeum

A cowboy megmenekült és a lemenő nap csillogó sugaraiban, hosszú porfátylat húzva maga után belovagolt az örökkévalóságba. Egykori otthonának nyoma - és emléke sem maradt.



Csillogó fények. Csillogó reklámok. Fényfolyam. Vegas Vickie. Vegas Vic. Las Vegas.



Vegas változik. Csillogó neontáblák eltünnek. Csillogó neontáblák emelkednek. Évtizedes, reklámok válnak használhatatlan ócskavassá. A város változik, megújul és a régi Vegas nyom nélkül eltűnik.



Ez szinte senkit sem zavart Vegasban - a város százéves múltja a változás története.

Volt azonban egy romantikus hajlamú cég - az a cég, ami Las Vegas neonjainak legnagyobb részét gyártotta -, amelyik kicsit másként gondolkodott.

A YESCO nem vegasi vállalat. A YESCO egy Salt Lake City székhelyű cég. A YESCO kezdte el a nagy neontáblák telepítését és valami fura érzelmi okból kifolyólag a YESCO gyűjteni kezdte a lebontott reklámjait. Nem kell gondosan katalogizált múzeumra gondolni - egyszerűen annyi történt, hogy a neonokat behordták egy üres telekre és bíztak a száraz vegasi klímában.

Amikor újjávarázsolták a Fremont street-et, valakinek forradalmi ötlete támadt: meg kéne menteni pár neonreklámot és kiállítani.



Las Vegasban történelmének megőrzése egy elképesztő ötlet volt - de megvalósították. Az utcai kiállítást Neonmúzeumnak neveztél el.

A Hacienda lovasa újra vágtat.
A Chief újra kínál (fűtött!) szobát.



Aladdin lámpáját letisztogatták és ismét ragyog.

Ismét villog a fűtött szobát hírdető reklám és Andy Anderson, a tejesember sietős léptekkel hordja ki a tejet.