Eureka IV - Kincsesbánya a felszínen

Irógép, pénztárgép, számológép. Pénztárgép, írógép, pénztárgép, számológép.



Cipészműhely. Szőrmebolt. Euréka múzeuma eklektikus volt.

Mindent, ami régi volt, behorták a múzeumba. Aztán megtelt a labirintusszerű ház és a holmik többi része kinn maradt.



A múzeumban tematikus szobákat rendeztek be. Egy szoba a környék geológiájáról szólt. Egy másikban a helyi szatócsbolt készleteit állították ki.

A múzeum jó volt - a magyarázat pedig még jobb.



Euréka múzeumát önkéntesek üzemeltetik és adományokból tartják fenn. Állami, szövetségi pénzt nem kapnak. Kaphatnának, ha lenne rendszeres nyitvatartásuk, de olyan nincs. Honnan tudják, mikor fognak ráérni és kinyitni a múzeumot?



Nekünk szerencsénk volt. Az egyik önkéntes épp a múzeumban volt és meglátott minket ahogy a kihalt utcákon bóklászunk a géptetemek között. 



Megmutatott mindent és tárlatvezetés közben elmesélte az életét, ami talán érdekesebb volt a múzeumnál is. Euréka többi része egy nem-hivatalos szabadtéri múzeum.



Az udvarokban a tájkertészetet elhagyott bányaberendezésekkel pótolják: sokkal olcsóbb, mint a fű és nem kell se kapálni, se locsolni.

Az utcán ottfelejtett kályhák parkolnak.



A lelkes - vagy unatkozó - helybeliek még a pottyantós budikat is behordták az elhagyott bányákból.

Az évtizedek óta tönkrement szervízben pedig még ma is ott áll a tulajdonos utolsó autója.