2012. október 3., szerda

Mozgáskorlátozott-igazolvány Amerikában

Wheelchair

- Tolószék - mondta a szomszéd, Sz.

- Tessék? - mondta a Ribizli.

- Négy hónapig tolószékben leszek - magyarázta Sz.

- Abban is alszol? - kérdezte az oktondi Ribizli.

- Nem.

- Akkor jó.

Sz bérelte a tolószéket. A biztosító állta az összeg nagyját, az összecsukható miniatűr szék Sz-nek havi nyolc dollárjába került.

- És lesz hozzá mozgáskorlátozott-igazolványom is!

Logikus volt. Ha valaki tolószékben kell üljön, annak kell mozgáskorlátozott igazolvány. Elvégre nem tud mozogni.

Ilyen igazolványból két féle van Utahban. Az egyik az állandó, a másik az ideiglenes. Az állandót állandóra adják, az ideiglenest egy bizonyos időre. (Ribizli profin tud magyarázni.)

- Milyen papírok kellenek hozzá? - kérdeztem és több orvosi bizottságot vizionáltam, amint Sz-t vizsgálgatják és egy forró vassal bökdösik, tud-e járni.

- Az orvostól kellett egy papír. Ez.

A papír egy formanyomtatvány volt, amit Sz aláírt, ezzel engedélyezte az orvosnak, hogy bizalmas részleteket megosszon másokkal Sz betegségéről. A bizalmas részlet egy X volt a megfelelő rovatnál: Segítség nélkül nem tud hatvan métert menni.

A papíron szerepelt Sz neve. Lakcíme és az X.
A papírt az orvos aláírta.

A papíron nem volt iktatási szám, pecsét, orvosi azonosítási szám vagy egyéb tanusítvány. Egy aláírás volt rajta és kész.

- Ezzel mit kell csinálni?

- Elmenni a DMV-be.

A DMV a Division of Motor Vehicles a mumus. Ott kell regisztrálni az autót (kamiont, hajót, stb), ott kell kifizetni a büntetéseket és ők adják ki a rendszámokat is.

- És?

- Semmi, bemész, adnak egy sorszámot és az ügyintéző ad egy papírt.

- Erre? Ennyi?

- Igen.

- Kelet-Európai vagyok. Nem hiszem el.

- Gyere el és kiváltjuk.

Elmentem Sz-szel. Azaz én mentem, ő gurult.

Bementünk.

- Van orvosi igazolása? - kérdezte az irányítóban ülő hölgy.

- Van.

Nyomtatott egy sorszámot.

Leültem. Sz magától is ezt tette.

Még a Kindlét se tudtam elővenni, amikor már hívták Sz számát.

Az ügyintéző elvette az orvosi levelet.
Megkérte Sz-t hogy betűzze le a saját nevét.

Ezt követően kinyomtatta a visszapillantótükörre akasztandó igazolványt.

Nem kért személyit, jogosítványt, dokumentet, aláírást, pecsétet.

- Ennyi? - kérdeztem döbbenten.

- Miért? Így is túl van ez bonyolítva - mondta Sz - postán is lehet intézni, de úgy tovább tart.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése