Mirror Lake

 

 

  Tizenkét éve voltunk a Mirror Lake-nél, októberben. Most szeptember közepe után indultunk neki a másfél órás autóútnak, hogy felérjünk a tóhoz

.  

Ebédeltünk az erdőben és megküzdöttünk a támadó mókusok hordáival, majd elindultunk körbejárni a tavat.

   

 Többen voltak, mint tizenkét éve, de azért most se lehetett azt mondani, hogy tömeg volt az ösvényen.

   

 Feljönni a tóhoz hat dollárba kerül, ezért a pénzért három napon át lehet használni a létesítményeket, wc-ket, piknikhelyeket, ösvényeket. Ma pont ingyenes nap volt. Lehet pont ezért voltak többen.

   

 Szemét is több volt: főleg damilok, amit a nem túl nagy ho-ho-horgászok elveszítettek, elhagytak. Ebből egy jókora gombolyagot gyűjtöttünk össze. A Calvin Klein papucsot azonban otthagytuk. Valószínűleg olvadásig az ott marad a sár fogsábában. Csak remélem, hogy a papucs nem folytatódik lefele egy lábban...

   

 Egy valamit nem értettünk, miközben körbejártuk a jéghideg tavat: miért vártunk tizenkét évet arra, hogy visszajöjjünk?