Rántottuborkázó

 - És még kérek rántottuborkát.

- Elfogyott.

- Elfogyott?

- Elfogyott.

- Az autópályán olvastam, hogy itt van rántottuborka, rántott-ecetesuborka, azért jöttünk...

A fickón látszott, egy világ omlott össze benne, hogy nincs rántottuborka. Hozzáteszem, a legközelebbi autópálya az több, mint száz kilométer Idaho Fallsnál és ennyit autózni egy uborkáért, még ha rántott is, szép teljesítmény.

Megértettem a fickót, száz kilométeren át pavlovi-reflexek hatása alatt vezetett át a sivatagon, elhagyott, atomrepülőgépbe szerelhető reaktorok között, szeme előtt rántott ecetesuborkák lebegtek a vulkáni kúpok felett és amikor megérkezik a rántottuborka-paradicsomba, akkor azt mondják neki, elfogyott.

Valahol meglepő, hogy a rántani való ecetesuborka elfogyott. Elvégre a ecetesuborka jól eltéve bármeddig eláll.

Arco, az ezer lakosú pici falu a reaktormező szomszédságában nem olyan helynek tűnt, amit hirtelen turisták hada rohan le, sáskaként felzabálva a rántott ecetesuborkákat.

A fickó azonban túltette magát a problémán és sóhajtva ugyanazt csinálta, amit mi: mielőtt megnézte volna a városkát, kért egy atomburgert.