- BUMM - mondta valami az autó alatt, miközben a belső sávban suhantam százzal a fogász fele és a robbanától megijedni se volt időm, mert az autó sípolni kezdett, mint egy ideges közlekedési rendőr és sárga figyelmeztetések lepték el a műszerfalat, de nem igazán tudtam az autó nyavajgására figyelni, mert igyekeztem átvergődni hat sávon, hogy elérjem a leállósávot.
Utólag rekonstruáltam a tényeket, valamikor bekapcsoltam a vészvillogót és két kézzel fogtam a kormányt és közben dudáltam valahogy és fokozatosan lassulva eljutottam a leállósávra, ahol finoman fékezve megálltunk.
Ekkorra sikerült értelmezni is a dolgokat, a műszerfal szerint a bal első kerék defektes.
Álltam a leállósávban és arra gondoltam, elkések a fogásztól.
- De élek! - jutott eszembe és legyőztem a késztetést, hogy jó bloggerhez méltóan kiszálljak és dokumentáljam a defektes kereket és kivasaljon egy kamion.
- Hívd a 911-et bíztatott telefonon a szebbik Ribizli, aki az okosabbik is.
- 911, miben segíthetek?
Elmondtam hol vagyok.
- Küldünk egy rendőrautót, hogy biztosítsa, ne szálljon ki az autóból. Pótkereke van?
Nem válaszoltam sátáni kacajjal, a tölthető hibridben sok minden van, de pótkerék nincs. Valamiért pedig úgy gondoltam, hogy a kerékjavító készlettel nem sokra mennék ezek után.
Aztán hívtam az autóklubot, AAA, amit össze lehet keverni az Anonim Alkoholistákkal, hogy küldjenek egy trélert.
- Gyorsabb kiszolgálásért és hogy pontosan megállapítsuk helyszínét, kérjük, kattintson az sms-ben küldött linkre - mondta egy szenvtelen robothang.
Rákattintottam a linkre.
- Nem tudjuk megállapítani az ön helyét.
Kikapcsoltam a lokációs blokkolást, de ez ezek után se működött.
Azaz egyszer igen, de akkor a pöttyöt nem lehetett odahúzni, ahol voltam. Valószínűleg azért, mert az nem cím, hogy az I-15-ös autópálya hídján. Tehettem volna a pöttyöt le a legközelebbi utcába, de ott nem találtak volna meg.
Újra telefonáltam és most nem néztem meg az sms-t, csak vártam, hogy mi a többi opció.
- Nyomja meg az egyes gombot - mondta a robot lemondóan.
Megnyomtam és jelentkezett egy kezelő.
Ekkor megkopogtatták az ablakot.
A rendőr volt.
- Egy pillanat! - mondtam az autóklubnak és megbeszéltük a rendőrrel, hogy nincs ki az öt kerekem és, hogy húzódjak még lejjebb az úttól. Közben láttam, hogy a rendőrautó mögöttem áll villogóval.
Visszaemeltem a fülemhez a telefont, de az autóklub már letette.
Megint telefonáltam és szépen végigjátszottam ugyanezt a robottal, de most már pikkelt rám az a kétbites agy, mert sokkal több menün kellett végigmennem:
- Szeretne spanyolul beszélni?
- Nem.
- Utahban van?
- Utahban vagyok.
- Utahban van? - tényleg kétbites agya van....
- Igen.
- Nem hallom, Utahban van?
- IGEN! - úgy éreztem, hogy a vonal másik végén valahol egy mesterséges intelligencia röhög rajtam.
- Nem hallom, Utahban van?
Valamiért a telefonom úgy döntött, lekapcsolja magát az autóról.
Újra tárcsáztam és már lelki szemeim előtt már az aznapi főcímek lebegtek: Túlélte a durrdefektet az autópályán, de megölte a mesterséges intelligencia.
Megint telefonáltam.
Most sikerült.
- Hol van? - kérdezte az Élő Személy.
Mondtam, hol vagyok.
- Pontosabban?
Megmondtam.
Ekkor a diszpécser kimondta a világ legszebb mondatát:
- Akkor küldünk egy trélert.
Legszivesebben köldtem volna neki virágot.
- Egy óra múlva ott van.
"Még jó, hogy nem küldtem virágot" - gondoltam.
- Hova szeretne menni?
Megmondtam.
Elköszönt.
Ekkor jött a rendőr, hogy van egy komoly gond és neki mennie kell.
Ott maradtam egyedül és vártam a trélert, ami tizenöt perc múlva megjelent.
- Nagyon beteg vagyok - mondta a szaki - vagy Covid vagy influenza, de lehet, mindkettő. Nem maradna az autóban?
Maradtam.
Felveztettem a leengedett platóra és éreztem, hogy a tréler felemel autóstól és beleszáguldottunk a ködbe.
Életem legrázósabb útja volt, ahol páholyból néztem, hogy suhanunk az autópályán a ködben.
Örökkévalóság volt, mire a gumishoz értünk, de azért nem volt olyan hosszú idő, hogy a szaki elhunyjon a Covidos influenzájában.
Ekkor már csak gumit kellett szerezni az autóra.
Közben nem tudtam kiverni a fejemből, hogy nem is volt olyan rossz tegnap bankolni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése