Az Ezüst-szigetek nem szigetek és meglepő módon nem ezüstből vannak és még csak nem is néznek ki ezüstösen.
Ha ezüst nincs is, de vadvirágok most tavasszal vannak.
Ráadásul frissek: egész éjjel rázta az autót a vihar és ha leengedtem az ablakot, beesett az eső, ha felhúztam, meleg volt.
De az eső legalább meglocsolta a virágokat.
A Silver Islands csúcsai a sóssivatag közepén merednek az ég fele.
Most csak két rövid felfedezőutat tettünk itt, de a "szigetek" körbeautózása is tervbe van véve.
Nekem akkor tetszettek meg igazán, amikor az állomások között ingáztunk.
Először csak elindultunk fel vaktában a hegyek fele, a szigetek egyik legmagasabb csúcsa, a Volcano peak fele..
Odáig nem mentünk fel, csak az első gerincig, ahonnan gyönyörűen látszott a sivatag.
Meg az egyre bizarrabb szilkaalakzatok.
Itt el lehetett kóborolni egy keveset, nézni a barlangokat, üregeket és néha felszedni egy-egy érdekesebb követ.
A hegyekből csak az éhség kergetett vissza az autóhoz.
Ekkor másféle, de szintén izgalmas kilátásban gyönyörködtünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése