- Helló, hogy vagytok?
- Jól, csak sétálgatunk.
Az autó sofőrje bólogatott, valószínűleg elfogadta, hogy valaki itt akar sétálgatni.
- Van itt egy zsomboly, érdemes megnézni!
- Merre van?
- Ott fenn és jobbra!
- Megkeressük!
Még beszélgettünk egy kicsit, majd bucsuzóul hozzátette:
- Isten hozott Utahban!
Mire meglepődhettem volna, hogy ez Arizona, elporzott.
Azaz, ez, mint Beaver Dam-ban kiderült, politikaig Arizona, de kulturálisan Utah, de ez senkit se érdekel.
Betájoltuk a zsombolyt (felső képen középen) és elindultunk Jozsué pálmaliliomjaival tarkított pusztán.
Eredetileg ide a hegyek felől érkeztünk volna és a Virgin-folyó melletti táborhelyünkről a régi országúton, a Cedar Pocket road-on érkeztünk volna, amikor azonban egy délután elindultunk megnézni milyen ez az út, rövid döcögés után megláttunk egy szakállas pasast, amint egy sziklán állt és a jövőbe révedt.
Úgy nézett ki mint Raszputyin és Palpatine szenátor keveréke. Kisérteties volt. Nemcsak azért, mert Raszputyint és Palpatinét is megölték (az utóbbit a jövőben fogták megölni majd), hanem mert mert mozdulatlanul állt a sziklán és révedt a jövőbe.
Amikor elegünk lett a zötykölődésből és amikor találtunk egy lehetséges táborhelyet, visszafordultunk és visszafele jövet láttuk, hogy a fickó továbbra is ott áll a sziklán és néz a jövőbe.
Kisérteties volt és másnap inkább az autópályán mentünk és nem a hegyeket át. Pedig megnézhettük volna, hogy még mindig a sziklán áll-e.
Egy, a szokásosnál is zötyögősebb út után értünk el a zsombolyhoz. (Köszönet KG-nek, hogy eszembe juttatta a szót, egyszerűen nem jutott eszembe, mi magyarul a sinkhole.)
A nyomokból látszott, hogy sokan körbeautózzák a lyukat.
Én a szélére is alig mertem menni, mert ahogy lenéztem, a tériszonyom jutott az eszembe, meg az, hogy azt olvastam, hogy simán le lehet sétálni az aljára.
Puppeyval ezt most ejtőernyő hiányában kihagytuk.
Ahogy bámultunk le a mélybe láttuk, hogy valami van a zsomboly alján.
Egy krimiben egy hulla lenne a zsákban, de valószínűleg egy hordozható wc tartalmát zacskózták és hajították be a mélybe.
- Oda nem tudok lepisilni - rángatta meg Puppey a pórázt.
- Mit tegyünk?
- Keressünk valami kaktuszt - rántott Puppey újra egyet a pórázon és ekkor elindultunk egy kaktuszt vagy egy Joshua tree-t.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése