2010. február 7., vasárnap

Bezzeg az őseink sokáig éltek...


Pompei
Originally uploaded by ribizlifozelek

Teljesen véletlenül ma több helyen egyszerre olvastam arról, hogy a természeti népek milyen egészségesen éltek. Néhány napja egy távolabbi rokonom írt valami hasonlót: az ősöknek nem volt ennyi nyavajájuk és tovább is éltek. Pedig minden reggel megették azt a szalonnát hagymával, utána a pálinkát.

Sonka

Nem tudom, mennyivel egészségesebb a természeti népek étkezése táplálkozástudományi szempontból. Azt is tisztázni kell, hogy melyik népről és mikor van szó. Az étkezés mindenképp egysíkúbb volt: ma gyakorlatilag egy fejlett országban az emberek egzotikus és nagyon regionális dolgokat (medvetalp, krokodil) leszámítva szinte mindent megvehetnek. A hűtőházak és a tartósítóipar létrejöttig azt kellett enni, ami éppen akkor és ott megtermett, vagy amit el tudtak tenni ínségesebb időkre: sonka, kolbász, szalonna, sajt, szárított hüvelyesek, gabona. Nagyobb tömegben szinte kizárólag sózott halat, gabonát és sót, esetleg lábasjószágot (magyar szürkemarhát, birkát) szállítottak. Ha levágtak egy állatot meg kellett enni. Voltak jégvermek, volt fagylalt, de általában a felsőbb társadalmi osztályoknak, nekik se sok. Tartósítani sózva vagy füstölve, szárítva lehetett. Az emberek valószínűleg jobb kondicióban lehettek, mint a mai átlag, mert rendszeresen végeztek fizikai munkát. Viszont ezzel együtt sem éltek tovább.

St. Michael and St. Gudula Cathedral

Természetesen vannak kirívó esetek. Mindenki emlékszik a családban egy-egy matuzsálemre, aki kilencven éves koráig élt, orvosnál nem járt és szalonnát evett pálinkával. Ők voltak a kivételek. A családi legendárium azért emlékszik rájuk, mert jóval tovább éltek, mint az átlag.

Military Cemetery


Az emberek elsöprő többsége a 19. századig nem élte túl saját világrajöttét. Az angol királyi házban a 16. századig a megszületett gyerekek fele nem élte meg huszadik életévét. Pedig ők a kor legmagasabb szintű orvosi ellátásban részesültek és a királynők Szűz Mária övét is magukra öltötték. A középkori Franciaországban az újszülöttet azonnal, egy naposan a templomba vitték keresztelőre (az anya otthon maradt, mert a szülés utáni napokban az egyház szerint tisztátalannak számított).

Motherhood

Ha valaki túlélte a világrajövetelt, akkor volt még két-három-négy évtizede. Az átlagról van szó: nem a császárokról, főpapokról, nemesekről, akiknek volt pénzük különleges csemegékre, orvosokra, gyümölcsre. Voltak hosszú életű emberek akkor is, de kevesen. A átlagos élettartam tragikusan rövid volt: a bronzkori Európában húsz, az ókori Rómában, Görögországban huszonöt-harminc év volt a várható átlagéletkor. A középkori Angliában egy ember átlagosan húsz-harminc évre számíthatott. A huszadik század elején Európában az átlagéletkor negyven-ötven év körül alakult (A pontos számokra nem emlékszem, a Wikipediában azt hiszem ez sokkal pontosabban le van írva.) Nem véletlen a sok fiatalkorban megkötött házasság, Rómeo és Júlia is tizenévesek voltak.

Lovers

Megjegyzés: a középkorban általános huszonötéves átlagéletkor nem azt jelentette, hogy huszonötévesen azonnal papért kellett küldeni. Tegyük fel, hogy egy vizsgált népcsoport képt főből áll. Anya és gyermeke. A gyermek megszületéskor azonnal meghal - ahogy ez a középkorban általános volt. Az anya ötvenéves koráig él. Az átlagéletkor ebben a populációban 25 év - miközben senki sem élt 25 évet.
Korrektebb számokat kapunk, ha a korcsoportonként várható átlagéletkort nézzük. Ez azt mutatja, hogy egy adott életkorú egyén előtt még hány békés vagy békétlen év lehet. Egészen a huszadi századig egy 0-10 éves gyerekek elsöprő többsége meghalt. Ha túlélte az első évtizedet, akkor ugrásszerűen megnőtt várható élettartama. Ha eljutott harmincig, akkor már komoly esélye volt megérni az ötvenet is. Kicsit olyan ez, mint az angliai csata a második világháborúban: azok az angol (lengyel, stb) pilóták, akik túlélték a háború eme szakaszát, majdnem mind életben maradtak a háború végéig. Megtanultak túlélni.

Deadly bird

A modern orvostudomány és az élelmiszeripar létrejöttével, azaz az ipari társadalom megszületésével kezd nőni a várható élettartam. A gyerekek nem haltak meg. Az emberek egyre többen lettek, az élelmiszerek egyre többet utaztak. Olyan árucikkek jelentek meg a mindennapokban, mint a paradicsom. A paprika. A friss hús. A zöldségkonzerv, szőlő télen. Tavasszal. Az emberek egyre tovább éltek. Ma - ha a halva született csecsemőket nem számoljuk -, több ember él a Földön, mint ahány valaha is élt. És sokkal tovább.

Kerepesi cemetery

6 megjegyzés:

  1. Izébocs.. eGZotikus.. :)

    Amúgy teljesen igazad van ezzel az őseink bezzeg témával kapcsolatban. Több volt a háború, a járvány, a leigázottság. Viszont én úgy gondolom, hogy a természeti népek, mármint akik felett nem álltak földesurak, nem vitték őket akaratuk ellenére háborúba, stb, azok valszeg tényleg tovább élhettek, mint "civilizált" társaik, utódaik.. de ez csak egy gondolat tőlem, egyáltalán nem biztos..

    VálaszTörlés
  2. Ypszi, köszönöm, köszönöm, köszönöm és szégyellem, szégyellem, szégyellem.

    A természeti népekről írok. Szerintem sajnos náluk csak annyiban jobb a helyzet, hogy ők nem mészárolták -annyira- le egymást.

    VálaszTörlés
  3. Jó kis írás :)

    Miazhogy szülés után tisztátalan? Grrrr.

    VálaszTörlés
  4. Ribizli,
    szívesen, ha nem zavar. :)
    A mészárlás a dolgok velejárója.. mármint szerintem egy szükséges rossz, egy kis besegítés a természetes szelekciónak. Az emberi természet ilyen, háborús, és kell is néha, hogy kevesebben legyünk, és hulljon a férgese. Lehet h kegyetlenül hangzik, de nagy általánosságban én így gondolom:)

    Ziebi,
    hát sok kultúrában, népben, maga a nő is tisztátalan, mindig. Ami nem mindig baj, mert bizonyos dolgokat nem kellett csinálniuk, ergo megvolt a munkamegosztás szépen :)

    VálaszTörlés
  5. :)) aranyos.. az RSS már leleplezett! :)

    VálaszTörlés