2012. március 3., szombat
Bajusz - Plágiumvád - Idiotizmus
Olvastam az Indexen egy cikket arról, hogy egy Jólét és Szabadság Demokrata Közösség Ifjúsági Tagozata szerint Bokros Lajos doktorija plágiumgyanús.
A következőkben NEM Bokros Lajosról lesz szó.
A következőkben NEM Bokros doktorijáról írok.
A következőkben NEM fogalkozom azzal, hol tanult Bokros.
A következőkben NEM arról lesz szó, plagizált-e Bokros.
A következőkben NEM a plágiumról és annak következményeiről lesz szó.
A következőkben egy, a tudatlanságot, hozzánemértést,kifejező gondolatsorról lesz szó. (Aztán visszatérünk a sivatagba.)
Tehát, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség Ifjúsági Tagozata azt mondja:
“A párt közleménye szerint a dolgozat 56 tételből álló irodalomjegyzékében több mint 40 spanyol nyelvű forrás található, több mint 35 szerzőtől.”
Bokros fél év alatt tanult meg spanyolul.
„Ez azt jelenti, hogy Bokros Lajosnak 100 százalékos találati arányt feltételezve minimum 35-40 olyan művet kellett elolvasnia, kijegyzetelnie, megértenie, amelyet a legmagasabb színvonalú szaknyelven írtak. Ha olvasott olyan műveket is, amelyek nem illettek a szakdolgozatába, akkor ennél a számnál jóval több szakmai anyagot kellett áttekintenie. Mindössze egyetlen év alatt.”
Nekem a fenti állításokkal van bajom.
Úgy érzem, aki fenti mondatokat írta, annyit ért a tudományos kutatáshoz, mint én a focihoz.
Ha valaki célirányosan anyagot gyűjt valamihez, nem úgy csinálja, mint az őrült tudós a filmekben, hogy kiolvassa az Enciklopédia Britannicát, vagy elkezdi falni a könyveket sorban a polcon. Az a könyvmoly.
Az anyaggyűjtés módszere IE (Internet Előtt) ugyanaz volt, mint IU. Az anyag kézbevétele nélkül az ETO katalógusból, bibliográfiákból szelektálni. Kikérni a több tonna papírt, majd felütni a tartalomjegyzéknél. Nagyjából tíz perc alatt eldönthető, hogy egy könyv vagy annak egy része kell-e. A kiválogatott anyagot meg lehet venni, ki lehet jegyzetelni, vagy ügyesen kezelt zsilettpengével el lehet tulajdonítani. Természetesen munka közben újabb referenciák, újabb anyagok kerülnek elő, de ha valaki jól végezte el az anyaggyűjtést, akkor nem sok meglepetés érheti.
Hivatkozás negyven könyvre nem azt jelenti, hogy a negyven könyvet a borítótól borítóig a kutató elolvasta, kifejegyzetelte. (Példa: ha engem az a telefonkönyvből a Z betűs emberek érdekelnek, akkor nem fogom elolvasni az A betűsök nevét, de az bibliográfiában az egész telefonkönyvet fel kell tünteni, kiemelve a hivatkozott Z betűs részt.)
"Fél év alatt nem lehet megtanulni egy nyelvet." Normál iskolában ez valóban necces. De látott például a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség Ifjúsági Tagozata jó kéttannyelvűbe járó diákot? Van, aki fél év után letette a felsőfokot. Idő, akaraterő, tehetség és fenék kérdése az egész.
Magas szinvonalú szaknyelv. Valóban igaz, ha engem most leültetnének, megtanulni a mikológia szókincsét egy ismeretlen nyelven, szenvednék. Szakmába vágó téma esetén ez sokkal könnyebb. Egyszerűen az ember tudja, miről van szó. Ismertem egy fickót, aki a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség Ifjúsági Tagozata-szintű emberekkel fogadott, hogy öt nap alatt ő megtanul románul, adjanak neki egy tetszőleges földrajzkönyvet és ő majd megmutatja. Természetesen a fickó geográfus volt és pötyögött egy másik újlatin nyelvet. Adtak neki egy közetlemezek mozgásával foglalkozó tanulmányt. Nézte és fordította és talán még ma is ingyen sört iszik. A szakmába vágó szaknyelv sokkal könnyebb lehet. (Nem kínairól van szó.)
Fenék. Minden kutatás egyik legfontosabb eleme. Az ész önmagában nem elég. Az ember ül és olvas. Az ember gondolkodik. Olvas. Gondolkodik. Esetleg tudománytól függően mér, számol, kisérletezik, aztán gondolkodik.
Vannak emberek, akik számára az egyetem, a tanulmányok a puskázásról, másolásról, a buliról szól. Kell bulizni. De aki komolyan veszi, az sok minden egyebet is csinál. Viszont jó lenne, ha a csak bulizók észrevennék két feles között, hogy másként is lehet csinálni.
Forrás:
http://index.hu/belfold/2012/02/29/plagiumgyanusnak_tarja_bokros_lajos_doktorijat_a_jesz/
Hát, ez van. Setétség. Ha a másik hírös plágiumgyanus honpolgárunknak lett volna csak egy egyetemi szakdolgozat szintű gyakorlata, tapasztalata a disszertáció írás területén, nem nyilatkozott volna akkora szamárságokat, mint amekkorákat tudatlanságában megtett.
VálaszTörlésA baj az, hogy ezeket a kritikákat csak azok hallják meg, akik már eleve is értették a problémát.
A középszerű és buta emberek abból indulnak ki, hogy mindenki olyan középszerű, mint ők. Nem fogadják el, hogy van, aki náluk okosabb.
VálaszTörlésvagy esetleg szorgalmasabb?
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörléslenne 3 kérdésem :)
VálaszTörlés(ezeket ne tessék túl komolyan venni)
1. Hogyan kell kezelni doktorihoz a zsilett pengét és milyen célból?
2. A kezelt penge csak a véletlenek összjátékaként jelenik meg a posztban, vagy frajd vezette az író kezét nem Bokros Lajos nem bajuszától a szakirodalom szakszerű preparálása irányába?
3. (ezt komolyan kérdem) Mit lehet tudni a panamai egyetemről? Magyarországhoz közelebb nincs megfelelő színvonalú spanyol nyelvű felsőoktatási intézmény?
Az az érzésem, hogy önmagában a "panama" szóra rá tud gerjedni a Sokbetűs Szép Szavakat Ötletszerűen Variáló Ifjúsági Szervezetek bármelyik aktivistája.
1-2 A fénymásolók tömeges elterjedése előtt a zsilettet nemcsak beretválkozáshoz használták :)
VálaszTörlés3. Panamai egyetemről nem tudok sokat. Szerintem akkoriban az emberek nem oda mentek ösztöndíjjal, ahova akartak, hanem ahova volt valami.
Véletlen, hogy a nyitóképen az Állatok világa szerepel? ;-)
VálaszTörlés