Marina a tóparton

Mindig is egy kicsit mosolyogtam a tavak partján levő "marinákon". Ha egyszer tóparton van, miért marina? Tudom, ilyesmiben nem logikát kell keresni, hanem jól kell magunkat ott érezni.



Salt Lake City vitorláskikötője a városon is túl, az elhagyott vagonon is túl, a jobb napokat is látott Saltair fürdőn illetve a régi Saltair helyén is túl, a gigászi kémény árnyékában terül el. Illetve évszaktól függően szárad ki.



Mondjuk a Silver Beach strand jelenleg inlább mint eufemizmus érdekes, fürdeni a tóban inkább máshova mennék. A kilátás azonban szép.



Legutóbbi látogatásunk óta a marinába került egy kemping is (öt lakókocsibeaálló villannyal és vízzel), úgyhogy az árak is megháromszorozódtak. A belépô a 300%-os emelés ellenére is elvisrlhetô:  három dollárt kérnek a létesítmény használatáért.

De hát hol lehet a sivatag közepén máshol ilyen sziklafalakkal övezett csatornát látni?



És hát hol máshol lehetne vitorlásokat bámulni a lemenő nap fényében?