- A lakott barlangok délre néztek, hogy kihasználják a téli napfényt - magyaráztam Puppeynak.
- Akkor miért van itt hó, miközben a többi úton csak sár van?
Ezek a kiskutyák olyan oktondiak…
Nem sok maradt ezekből az épületekből és ezeket helyre se állították ellentétben a Best Friends központja közelében található maradványokkal.
Viszont innen el se takarították a leleteket és a szorgos látogatók egész kis múzeumot hagytak a sziklákon.
Régészetileg helytelen a cseréptöredékeket és a kőszerszámokat így összeszedni, mert ha esetleg valaki valaha feltárná ezt a helyet, a legfontosabb dolgoz nem találná meg: a környezetet ahol a kőkorszaki szakik cuccai voltak.
Itt ez már lényegtelen volt, ezt a helyet eleget bolygathatták.
Az elmúlt évszázadok a sziklarajzok nagyját is eltüntették innen.
A kőzet legfelső rétege - a rajzokkal együtt - lepotyogott.
Azért vigyáztunk a helyre.
Ha találtunk valamit a felszínen, néha lefotóztuk és gondosan ugyanoda visszatettük a porba.
Kevesen lakhattak itt, ez a hely inkább raktárbak látszott, ahol maximum egy kisebb család élhetett.
A barlangól jó kilátás nyílt a szurdokra. Akik itt laktak, jól láthatták, mikor jön valaki vendégségbe.
Hogy hol lehetett a lakótelep?
Talán legközelebb kiderítjük és megnézzük.
Most siettünk, hogy kiérjünk innen, mielőtt végképp kienged az összes út. Nem akartunk négy keréken síelni az agyagban.
Világos volt, hogy most ezeket az utakat jobb elkerülni és szárazabb helyeken érdemes kirándulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése