Stata

Stata
Originally uploaded by ribizlifozelek

A MIT (Massachusetts Institute of Technology) egyik leghíresebb épülete a Stata. Szerintem nem a legismertebb - a kupolás főépület rengeteg filmben szerepelt háttérként. A Stata még fiatal ehhez, alig pár éves.

A Statát Frank Gehry tervezte. Az épületet 2004-ben fejezték be. Mindig, amikor ránéztem a részegen dülöngélő tornyokra, az jutott eszembe, mekkora lehetőséget szalasztottunk el otthon a lágymányosi ELTE campusszal. Lehetett volna valami elegáns, színvonalas épületet (esetleg épületegyüttest) emelni a Dunaparton. Ehelyett az építészek megpróbáltak újabb variációkat kitalálni a kockára és a hasábra.



A Statára nem biztos, hogy jó ránézni - néhány dolgozó panaszkodott is, hogy a ferde belső falak láttán szédül. (Amióta ilyen gondokról hallok, sajnálom barlanglakó őseinket: nekik több százezer éven át kellett ferde falakat nézniük.)



A Stata nemcsak azért rendhagyó épület, mert Gehry tervezésekor elvesztette a függőónt és nem tudott egyenes falat tervezni. Az MIT-n az épületeket számozzák. Mindegyiknek van hivatalos neve - de a legtöbbet számról ismerik. Kivéve a Statát, ami a Building 20, de mindenki csak Statának vagy Stata centernek nevezi. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Statát nem Statának hívják. Ray and Maria Stata Center az épület hivatalos neve. Ray és Maria adományozták a MIT-nek azt a pénzt, amiből a Statát fel lehetett építeni. Bill Gates is adott egy toronyra való pénzt, egy másik toronyra egy Dreyfoos nevű volt MIT-s diák adományából futotta.



Természetesen a hivatalosan Gates Tower és Dreyfoos tower nevű épületrészeket mindenki csak G Towernek és D Towernek hívja.



A Stata felépítése nem volt egyszerű. Az épület nem lett tökéletes. Időnként beázott, időnként penészedett, mire Gehry azt mondta, hogy ez ilyen bonyolult szerkezeteknél természetes. A MIT erre beperelte Gehryt, mondván, hogy egy 283 millió dolláros épület beázik, akkor ez természetes. A kivitelező meg azt hajtogatta, hogy Gehryvel nem lehetett beszélni, neki csak a művészi koncepció számított.



A Stata azonban kinőtte gyermekbetegségeit. Beérett és most - azt hiszem - tökéletes.



Továbbra sem hívják Building 20-nak, talán mert a Stata helyén álló régi huszas épület egy fogalom volt az MIT-n. A régi huszas egy óriási fabódé volt, amit a második világháború alatt építettek. Sokak szerint ebben a faházban találták ki többek között a mikrohullámú kommunikáció alapjait. A háború után a fizikusok máshova költöztek, az épület egy részét a MIT vasúti klubja használta. A másik felébe pedig egy fiatal, tehetséges tudós, Noam Chomsky került.



Az ideiglenes fabódé jó szolgálatott tett - de a Stata miatt le kellett bontani. Miután elkészült, a nyelvész tanszék beköltözhetett az új huszasba. Chomsky mellett olyan emberek tanítanak itt, mint a robotikával foglalkozó Rodney Brooks és a kriptográfus Ron Rivest.



Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kávézója nagyon jó, hogy a kávézó tehenének doktori címe van és, hogy zárás előtt kicsivel már féláron van a sushi, akkor elmondhatjuk, a Stata egy igazi, klasszikus egyetemi épület.



A Statát lehet szeretni (én szeretem), lehet gyűlöln, de beszélnek róla. Szimbólum és reklám. Mutatja, hogy a MIT mennyire innovatív, mennyire a jövőbe tekintő egyetem.