Sand Hollow

- Olyan az a sziget, mintha James Bondé lenne - beszélgettem a Mesterrel - Majd beúszom és bemutatkozom, Főzelék vagy, Ribizli Főzelék.

Yoda nem szólt semmit, csak baktatott a homokon és várta, hogy végre találjunk egy fát.

A sziget, mint vízhet köthető objektum hidegen hagyta.



A Sand Hollow State Park a legfiatalabb állami park Utahban és tipikus utahi intézmény. Lehet benne ATV-vel száguldozni, hajóval pöfögni. Arra mondjuk nem gondoltak, hogy valaki is gyalogtúrázni szeretne itt. De volt a helynek saját ranger-nője, nagyjából úgy volt felfegyverezve, mint egy kommandós, aki épp Afganisztánba indul. Övéről négy tartalék tár fityegett. Arra nem jöttem rá, kivel akarja megvívni a harmadik világháborút.
Esetleg lakóbuszban bújkáló ellenforradalmárokkal.



Ennek ellenére lehetett jókat sétálni. Az egész strand a mienk volt. A rendes pancsoláshoz hideg volt, a látogatók inkább a benzingőzös természetrombolás hívei voltak.



Az egész park patyolattiszta volt, Olyan szorgalmasan takarítottak, hogy amikor táborhelyünkön kinnhagytunk egy szárítókötelet, pillanatok alatt eltakarították.

Nem hittem el, hogy valaki a száradó alsónadrágom elcsórná. Annyira nem lehet senki sem fetisista.

Valóban, a gondok nevetve kapta elő golfautójából a keresett ruhadarabokat és a kötelet.

- Az emberek annyi mindent itt hagynak. Visszavigyelek? Messze van a táborhalyed.

Valóban messze volt. Nagyjából hét percbe telt, hogy a lakóbusztól elérjünk a gondnokhoz. Minden relatív.