Több helyen olvastam, hogy nem igazán egyszerű megtalálni a dolgokat Hovenweepben és az egyetlen könnyem megnézhető falu a Little Ruin Canyonban van. A látogatóközpontban megnyugtattak, hogy ez nem így van. Valóban, az út mellett, ha valaki kijegyzetelte a távolságokat, hogy hol vannak a letérők és fél szemmel az autóban a kilométerszámlálót figyelte, másikkal meg az út menti táblát kereste, akkor könnyen meg lehetett találni a lehajtókat.
Az ösvény elején egy vízhatlan dobozban volt a "regszter", ahova lelkesen beírtuk magunkat Yodával, hogy ha elvesznénk, tudják, hol keressenek minket. Nem mintha itt el lehetett volna veszni. Ezt az ösvényt tökéletesen jelölték pici kőrakásokkal (szakszóval cairn) és nagyon bénának kellett volna lenni ahhoz, hogy eltévedjünk. Különben is, Yoda nem téved el soha, vele van az Erő.
Az ösvény lelkesen kanyargott és kikerülte a vízmosásokat, így vezetett a régi faluhoz (szakszóval pueblo).
Ebből a két településből, Horseshoe-ból és Hackberry-ből kevesebb maradt.
Hackberry csak pár kőhalom volt, de nagyon örültem neki, mert a "ki tud többféle "berry"-t felsorolni versenyhez tanultam egy új bogyót.
Most nyugodtan megnézhettük az összeomlott házakat. Úgy tünt, hogy egy nagyobb - jobban megépített - épület köré szerveződtek a falvak. Annyira összezsúfolódva, amennyire csak lehet, ugyanúgy, mint egy középkori megerősített városkában.
A központi tornyok (erődök?) ma is állnak, a pórnép házai azonban összeomlottak.
Ahogy a szakadék szélén sétáltunk, újabbb is újabb romok bukkantak elő.
Hovenweepnek nyolcszáz éve nagyobb volt a népsűrűsége, mint ma.
- Még egyet, még egyet megjelöltehek? - nézett fel rám a Mester.
- Nem, nem, a végén még kimosod a kövek közül a maltert és összedől, gyere, keressünk inkább egy fát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése