Bahman Bahktiarit a Utahi Egyetem Közelkeleti Intézetének vezetőjét Utah legnagyobb újsága, a Salt Lake Tribune többször kérte fel elemzések írására. Az iráni származású tudós minden egyes alkalommal lelkesen eleget tett a kérésnek és elemezte a keleten történő eseményeket.
2011 februárjában Bahktiari az egyiptomi helyzetet boncolgatta. A cikk megjelent a Tribune online verziójában is.
Pár olvasónak ismerősek lettek egyes bekezdések. Utánanéztek és vad emilezésbe kezdtek. Bahktiari cikkét összeollózta. Nem a gondolatokat emelte át a New York Times és a CNN elemző írásaiból, hanem az egész bekezdéseket. Gyakorlatilag az egyetlen kölönbség az írások között az aláírás volt.
A nyugati világban, kutatói körökben főbenjáró bűn, ha valaki plagizál. Az egyetemek úgy üldözik a plagizáló diákot, mint egykor a spanyol inkvizítorok az eretnekeket.
Bahktiari esetében sem volt másként.
Ő nem diák, hanem tanár, ami nem éppen mentő körülmény. Sőt.
Egy, nem lopunk. Erkölcsileg nem megengedett.
Kettő, egy magára valamit is adó egyetem nem engedheti meg magának, hogy a szakmai szabályokra ilyen mértékben tojó emberek képviseljék. Egyszerűen nagyobb kárt okoznak, mint amennyi hasznot hoznak.
A kutató azzal védekezett, hogy nem tudta, újságcikkekből sem emelhet át hivatkozás nélkül mondatokat.
Ez nagyjából úgy hangzik, mintha egy autószerelő azt mondaná, hogy nem tudta, hogy a Trabantokon is meg kell húzni a csavarokat.
A hivatali gépezet beindult. Kiderült, hogy Bahktiari több más - korábbi - munkájánál is jobban merített a kelleténél idegen forrásból.
Ez végleg kiverte a biztosítékot és több aprólékos, közel negyed éves vizsgálat után Bahktiari repült. Ha nem is Utahból, de az egyetemről.
Mint egy ismerősöm mondta, ha valaki egy embertől lop, az plagizál, aki többtől, az kutat, feltéve, ha ír hozzá lábjegyzetet. És hozzátesz valami apróságot, amiért érdemes volt - nem idegen - tollat ragedni.
Ez teljesen jogos.
VálaszTörlésViszont amit eszembe juttatott, az az Apple és más cégek szabadalom-eltulajdonítási eljárásai egymás ellen. Ez pedig már-már Monty Pythonos abszurditás szintjére emelkedik néha... nekem kifejezetten ellenszenves, mikor úgy tűnik, hogy egy hi-tech cég több jogászt foglalkoztat, mint fejlesztőt.
Amióta nemrég olvastam néhány tökéletesen haszontalan és idióta szabadalomról, amit az amerikai szabványügyi hivatal természetesen megadott az igénylőnek, azóta elég lesújtó véleményem van mind a hivatalról, mind a szabadalmaztatásról.
Tökéletesen elfogadhatatlannak tartom (úgy is, mint valaha volt fejlesztő és mostanában meg inkább design-support vonalon dolgozó), hogy például azt levédetik, hogy egy okostelefonon csak egy gomb van, és ha más is ilyet csinál, akkor fizetnie kelljen érte...
ciki.....
VálaszTörlésjó lehet mostanában szabadalmi jogásznak lenni. Dizájnt (és csomagolást) lopni egy befutott termékről nem szép dolog, de gyanítom ettől sokkal nehezebb helyzetben vannak a bíróságok, amikor műszaki szabadalmakról van szó. Veszik is őket mint a cukrot.
VálaszTörlésAmúgy mi lett a proffal? Talált állást egy fénymásoló szalonban?