2012. június 26., kedd
Meleg
Próbáltam valami jó hasonlatot találni a sivatagi meleg leírására, de a legjobb poénokat már akkor ellőttem, amikor még csak melegedett az idő. Azt pedig nem szeretném leírni, hogy “majd’ kisült a szemem a melegben”.
Mégis, sokkal jobb volt a meleggel foglalkozni, mint kimenni az utcára és ott lenni. Tergetni viszont csak ki kellett menni. A házhoz tartozik egy high end napenergiás szárítóberendezés. Ha valamiért az nem működik, akkor használjuk a gázüzemű szárítót.
A napenergiás szárítóberendezés egy engergiaforrásból (nap) és egy receptorból (két pózna közé kifeszített kötélrendszer) áll. Kezelése annyira egyszerű, hogy több helybeli is meglepődött rajta: a céltárgyakat applikálni kell a receptorra. Ezt szakszóval teregetésnek nevezik.
Most, a legnagyobb délutáni melegben kióvakodtam leszedni a kiteregetett ágyneműt és kiakasztani pár inget. Mivel az energiaforrás még teljes kapacitással működött, először kiteregettem az ingeket, majd leszedtem az ágyneműt. Ez nagyjából négy percet vett igénybe, mert béna vagyok és belegabajodtam a receptorrendszerbe és a rögzítőberendezésbe (szakszóval csipesz).
Ekkor ért a meglepetés.
Négy perc elteltével az ingek csontszárazak voltak.
Na, ilyen meleg van itt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Küldjünk egy kis felhőt és esőt? Van bőven!
Hmm. Nálam két napig szárad a ruha. A felesleges ruhaszáritó hőt nem tudnád ide teleportálni az én receptorrendszeremhez? :-)
sajnos nalunk is mar 40 fokok repkednek es lesz ez meg tobb is....
Nem azért csodálkoztak a szomszédok, mert igazából tilos a kertbe teregetni (rontja a környék megítélését), csak nem mertek szembesíteni ezzel a ténnyel? :)
Zsi, szerencsére nem tilos. Hátsókert, nem is látszik az utcáról. Csak irigykedtek. De olvastam, hogy vannak olyan fiatalok, akik nem tudják, mi a ruhaszárítócsipesz.
Gyula, küldj!
Christine, OK.
Globalgrover, itt is.
Megjegyzés küldése