- Vila Rustica - olvasta V - Jól hangzik, akármi is az, nézzük meg.
Alig csikorgott a fék, a felirat nekem is felkeltette az érdeklődésemet. Az utazás alatt még semmi római dolgot nem láttunk, a Vila Rustica pedig egy római rom igéretét hordozta magában.
Még Boszniában voltunk, a Neretva völgyében. Meleg volt, ragyogott a nap és a színek még egy Csontváry-képnél is élénkebbek voltak.
A vila rustica kifejezés nagyjából vidéki udvarházat jelent. Egyikünk se tudta, mire számítson, de reméltük, megéri a kitérő.
A parkoló üres volt és ingyenes.
Egy dombnak látszó falszakaszon át pár lépés után bejutottunk az egykori udvarházba. Hangulatos park jellege volt a romoknak. Szépek voltak. Mostar és Pocitelj már a Mediterráneum kezdetét jelezték, itt, Mogorjelóban már tényleg a Földközi-tenger medencéjében éreztük magunkat.
Az első század elején épült, a harmadik században leégett és állami tulajdonú farmként épült ujjá, majd a negyedik században a vizigótok lerombolták. Két keresztény templomot emeltek a romok között, az épületegyüttes többi részét lakássá alakították, aztán ismét felgyújtották, majd a Karolingok építettek mellé egy kerek őrtornyot, amit később leromboltak - foglaltuk össze a hely történetét az ismertető alapján.
- Szerinted van ennek valami tanulsága?
- Biztos. De inkább ne gondoljunk bele, mi az.