Művészeti séta a villamos mentén

 

Az igazsághoz tartozik, hogy én nem megy művészeti sétára indultam, csak haza az uszodából.

De ha már arra jártam, megnézegettem a szobrokat és festményeket a villamos mentén. a Parley's Trail-en. 

Eredetileg csak a willendorfi Vénuszt akartam lefotózni, de elkapott a lendület.

Hogy miért nem autóval mentem az uszodába? Ezt majd elmesélem. Addig halmozom a feszültséget.

Az egykori szárnyvonalra emlékező síndarabokból meglehetősen sok épült be mindenféle műalkotásba,

Ez nem volt meglepő, elvégre mozdonyból is több volt.

És talpfa-rakásból is.

Bár ez utóbbinak rózsaszín változata nem jött be.

Itt jártam nagyjából félúton.

Itt a grafitik és egyéb falfestmények domináltak.

Itt a kedvenceim a nőalakok. (Akik szintén dominálnak.)

A grafitik mögött egy hatalmas, veterán atuók restaurálásával foglalkozó műhely lapul.

Autók viszont nem itt, hanem a következő épületen voltak.

Mire idáig értem a morfondírozással és már a faluban is voltam.

Itt kicsit kevesebb a szobor és a festény, de azért ez se rossz.

Kedvencem a nyárfa.

A kék hegyeket kevésbé szeretem.